nov 032015
 

Galambos Lajos, művésznevén Lagzi Lajcsi (Budapest, 1961. január 25. –) zenész, műsorvezető. Lajcsi nem csak kiváló zenész és ,műsorvezető, hanem nagyszerű üzletember is. Rátermettségének köszönhető, hogy éveken keresztül vezetett nagyon népszerű zenés műsorokat, ahol a legnagyobb hazai és alkalomadtán külföldi sztárok léptek fel. Lajcsi felismerve a mulatós zenében lévő hatalmas zenei lehetőséget magasabb polcra helyezte azt, az által, hogy népszerű TV csatornákon népszerűsítette a mulatós zenét, hétről hétre. Ha belegondolunk ennek a színvonalas műsornak a megtervezése kivitelezése igen nagy logisztikai feladatot igényelt. Egy dolgot még mindenképp elmondhatunk róla Lagzi Lajcsi egyedi trombita játékával és színes egyéniségével új színt vitt a Magyar mulatós zenei palettára.

Lagzi Lajcsi 1

A Péntek esti Dáridó és a Szuperbuli című televíziós műsorok házigazdája. Legismertebb slágere a Hosszú fekete haj, aminek szövegét Deák Bill Gyula írta. Sváb családból származik, az eredeti családnevük Grósz volt. A zenélés náluk családi hagyomány: nagyapja és apja hétvégenként lakodalmakat járva zenéltek.

Lagzi Lajcsi 2

Életpályája

A jelenlegi XXIII. kerületben, Soroksáron végezte el az ének-zenei általános iskolát, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába került, később pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán – mai nevén: a Zeneművészeti Egyetemen – trombitaművészi és zenetanári diplomát szerzett.

Mint főiskolai végzős trombitás ösztöndíjas lett az akkor egyedüli, szakmailag legmagasabb szinten elismert Magyar Rádió Stúdió 11 nevű tánczenekarában, ahol két igazi trombitás legendától: Zsoldos Imrétől és Tomsits Rudolftól tanulta a könnyűzene fortélyait. 21 évesen a Budapest Szimfonikus Zenekarral szóló trombitásként nyugat-európai turnén vett részt.

Lajos utcazenészként kezdte 1984-ben. A zeneművészeti diploma megszerzése után merőben más és új szakasza következett addigi életének. A zenélést és szórakoztatást mint hivatást, missziót tekintette. Saját stílusát, a modernizált, korszerűsített magyar szórakoztató zenét, mint Lagzi Lajcsi mutatta be. Miután kevesen hittek magasra ívelő terveiben, így minden segítség nélkül, a saját maga által kiadott kazettáin kezdte népszerűsíteni e műfajt. Koncerttermek és más fellépések hiányában direkt módon a közönséggel épített kapcsolatot, így a saját zenéjét adta elő az akkori Sugár áruház előtt és más közterületeken. Később úgy gondolta, hogy egy nagyszabású gálával lepi meg közönségét, melyben komoly részt szánt a hajléktalanoknak is. Akkoriban ez volt az első ilyen jellegű esemény. A meleg étel osztás a Máltai Szeretetszolgálat és a Honvédség segítségével valósult meg. A többször megrendezett eseményen a Lajcsi által kitalált módon támogatott és saját maga által finanszírozva 30 000 ember jutott meleg ételhez.

1985-től a mai napig eladott hanghordozóinak száma – amelyeken mint Lagzi Lajcsi, Lajcsi vagy Galambos Lajos közreműködött – közelít a 4 millióhoz.

Lagzi Lajcsi 4

Dáridó

A TV2 kereskedelmi televízión nagy sikerrel futott Péntek esti Dáridó című könnyűzenei és szórakoztató műsorának sok előadó és együttes köszönheti ismertségét. Többek között a Romantic frontembere, Gáspár Győző is. A műsorban szinte Magyarország összes híres zenésze, énekese megfordult az évek során. Ezenkívül olyan külföldi sztárok is vendégeskedtek Lagzi Lajcsinál, mint Thalía vagy Natalia Oreiro, akik Lajcsitól egy-egy kis puli kutyát kaptak ajándékba.

A sikeres műsort – ahol Lajcsi nemcsak művészeti főszerkesztő, de producer is volt – minden péntek este sugározta a csatorna, önálló brandet építve fel rá, hiszen a Dáridó hetente jelentkező, egész estés adásai meghatározták a TV2 teljes nézettségét. Nagy népszerűségnek örvendtek a produkció szabadtéri fellépései is. A legnagyobb szabású eseményre 2000 szilveszterén Debrecenben 88 000 ember volt kíváncsi, a produkcióról televíziós felvétel is készült. A segítségnyújtás és karitatív felelősség már az első Dáridó adástól kezdődően megjelent a műsorokban, páratlan módon, a kereskedelmi szempontok mellőzésével. Sikere az akkori újságcikkek és kritikák szerint egyedülálló, és mai szemmel nézve megismételhetetlen – erről György Péter az Élet és Irodalomban írt elismerően és egyértelműen. 2010-ben a Dáridó újraindult a Muzsika TV-n.

Lagzi Lajcsi 5

Szuperbuli

A TV2 vezetőségének váltását követően Lajcsi régi álmát teljesítette és a közszolgálati televízióval kötött szerződést a Szuperbuli című könnyűzenei műsorra. A bemutatkozó adást a Magyar Televízió műsorán rekord nézettség fogadta, majd a legnézettebb adása lett az akkori átlag háromszorosának tekinthető kétmilliós nézettséggel.

A Televízióval egyébként korábbi kapcsolata is volt, hiszen alapítója és rendszeres támogatója az Aranyág cím? jótékonysági műsornak, az általa felajánlott hangszerek és más tárgyak közel 20 millió forintot hoztak az alapítványnak.

A karitatív munka a Szuperbulikban sem maradt el. Lajcsi állandó segítője és támogatója beteg gyermekeknek, nyugdíjas szervezeteknek, az elsők közt nyújtott személyesen is támogatást 2010 őszén a vörös iszap károsultjainak a Magyar Vöröskereszt koordinálásával.

Az új Szuperbulit Lajcsi az MTV után az akkor induló Story TV-ben mutatta be 2006. augusztus 20-án, ez a televíziónak országos ismertséget és gyorsan emelkedő nézettséget hozott. A reklámozók számára fontos háztartásszám megháromszorozódott. 600 ezerről több mint kétmillióra emelkedett. A műsor itt 2009. december 31-ig futott.

2010 első felében indult a Muzsika Tv nevű kábeladó, ahol Lajcsi újra használhatta az általa kitalált és felértékelt Dáridó nevet – Dáridó brandet. Nyáron a Dáridó bemutatkozott az RTL Klub műsorán, és minden vasárnap nagy sikerrel szerepelt. Az összehasonlításokban magasan a legnézettebb műsor az adott idősávban és minden korcsoportban. Lajcsi állandó szereplője volt az RTL Klubon látható magazinműsoroknak, a Vacsoracsatának és a nagy gálamű?soroknak. A Szombat esti láz cím? műsorban gyermekeivel szerepelt és a Csillag születik 2 2009-es döntőjén MCDC Veres Robit kísérte a Cantaloop cím? dal trombitaszólójával, aki végül a közönség különdíját kapta meg.

2014-től az M3 csatorna ismételte.

Lagzi Lajcsi 3

Magánélete

Lajcsinak és feleségének, Boglárkának három gyermeke van: Boglárka Anna (1998. december), Lajos (2000. január) és István (2001. augusztus). Öccse, Galambos István dobos a Dáridó című műsorban a Dáridó Szimpatikusok zenekart erősítette.

Diszkográfia

  • Grüsse von Schorokschar (1987)
  • Mulatós slágerek (1991)
  • Mix (1992)
  • Hidd el szép az élet (2001)
  • Bulizzunk ma együtt (2002)
  • Dáridó Café & Gipsy Style (2002)
  • Elmegyek… (2004)

Televízió

  • Dáridó – TV2
  • Szuperbuli
  • Péntek esti sztár
  • Vacsoracsata
  • Ilyenek voltunk! – 10 éves a TV2 (2007)
  • Nem a Te napod! (2006)
  • Eperfesztivál – Tahitótfalu
  • „Jani 65”
  • NÉVshowR
  • „Nézz le rám, ó Istenem”
  • Dáridó – Muzsika Tv (2010–)

Díjak, kitüntetések

  • Szokolya község díszpolgára (2004)[4]
  • 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét
  • 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét
  • a TV2 két alkalommal jutalmazta Nívó díjjal
  • három alkalommal kapta meg a Story Csillag díját, a közönség szavazás alapján a legnépszerűbb produkció kategóriában
  • két alkalommal kapta meg az Aranyszarvas díjat, közönségdíjat
  • 2000-ben és 2002-ben a Líra díjat érdemelte ki
  • a Magyar Televízió az Európai Unióhoz való csatlakozás alkalmával rendezett gálaműsort Nemzetközi Nívódíjra terjesztette elő
  • több város – többek közt szülőhelye, Soroksár – díszpolgára
  • több nagy múltú borlovagrend tagja

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: +1 (from 1 vote)
nov 022015
 

Záray Márta férjével Vámos Jánossal duettet alkotva sok kellemes dallamú slágert hagyott az utókorra. Ki ne emlékezne a Homokórára, Köszönet a boldog évekért,  Így lett gyönyörű? minden, Én mindenkiben csalódtam,  Kár összeveszni velem, Szeretlek én..

Záray Márta volt az első az országban aki megkapta a Magyar televízió M- díját az 50 éves munkásságáért. Azt hiszem nem túlzok ha azt mondom valamennyi háztartásban ahol lemezjátszó vagy kazettás magnó volt, ott legalább egy hanghordozó volt Záray Márta és Vámosi János párostól. Én is szívesen hallgattam és mai is szívesen hallgatom és játszom  dalaikat, mái napig kedves emlékeket idéznek, Dalaik nagyszerűen voltak hangszerelve, és két kiváló énekes adta őket elő?. A közönség pedig imádta őket.

Záray Márta (Tatabánya, 1926. augusztus 28. – Budapest, 2001. március 31.) többszörös EMeRTon-díjas és SZOT-díjas énekesnő. A hazai könnyűzenei élet egyik jelentős alakja volt, akárcsak férje, Vámosi János.

 

Záry Márta

Élete

Tatabányán, bányászcsaládban született. (Szülővárosának később a Tatabányai lány cím? dalban állított emléket.) Két testvére volt, bátyja, Géza a II. világháborúban halt meg. 1946-ban elvégezte az Országos Színészképzőt. 1950-t?l az EMKÉ-ben kezdett énekelni, ahol megismerte későbbi férjét, Vámosi Jánost. 1953-ban házasodtak össze, a későbbiekben együtt énekeltek. 1977-ben a magyar állam SZOT-díjal ismerte el munkásságát. 2001-ben halt meg hosszas mozgásszervi betegség után.

Az 1955-ben készült 2×2 néha 5 cím? filmben is feltűnt.

 

Záray Márta és Vámosi János

Záray Márta – Vámosi János Díj

Keresztlányuk kezdeményezésére létrejött a Záray Márta – Vámosi János Kulturális, Mévészeti és Emlékezeti Alapítvány. 2002-ben emlékszobát nyitottak, és díjat alapítottak az énekes házaspár emlékére. (Díjazottak: Kovács Kati, Aradszky László, Korda György és Balázs Klári 2002, Harangozó Teri, Payer András 2003).

Díjak

  • SZOT-díj – állami kitüntetés (1977)
  • EMeRTon-díj (1989)
  • EMeRTon-díj (2002, posztumusz)

Záray Márta és Vámos János Tangó egyveleg lemezborító

Lemezei

  • 1977 Homokóra
  • 1978 Nekünk találkozni kellett
  • 1980 Ének az es?ben
  • 1982 Köszönet a boldog évekért
  • 1984 Ketten az úton
  • 1985 Gól
  • 1987 Álomvilág
  • 1988 Halló, itt jóbarát
  • 1990 Aranyalbum
  • 1992 Micsoda évek vannak mögöttünk

Záray Márta és Vámosi János

Emléke

Záray Márta – Vámosi János Emlékszoba, Budapest II. kerületében (1026, Orsó u. 13.)

Források

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
okt 282015
 

Valószínűleg az idősebb generáció még emlékszik Vámosi Jánosra aki kellemes hangjával lágy dallamos dalaival lopta be magát a közönség szívébe.
Ki ne ismerné a következő dalokat: A haja szőke volt, Bocsássa meg nekem a világ, Bolyongok a város peremén, Amapola, Járom az utam, Egy őszhajú asszony, Pedro kocsmájában, Csinibaba…
Gyerek koromban szinte minden családban ahol volt lemezjátszó, legalább egy bakelit lemez volt Záray Márta – Vámosi Jánostól.
Azt gondolom nem túlzok, ha azt állítom, hogy rongyosra hallgatták az emberek ezeket a lemezeket.

 

Vámosi János 1

A youtube-on sok videó található Vámos Jánosról, kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánunk hozzá:

https://www.youtube.com/results?search_query=v%C3%A1mosi+j%C3%A1nos

Vámosi János (Bicske, 1925. augusztus 2. – Budapest, 1997. szeptember 18.) EMeRTon-díjas magyar énekes. A magyar könnyűzenei élet egyik jelentős alakja volt, akárcsak felesége, Záray Márta. 1977-ben a magyar állam SZOT-díjal ismerte el munkásságát.

 

Vámosi János lemezborito

Diszkográfia

  • 1962 Tánczene Qualiton
  • 1966 Megáll az id? Qualiton
  • 1977 Homokóra Hungaroton-Pepita
  • 1978 Nekünk találkozni kellett Hungaroton-Pepita
  • 1980 Ének az esőben Hungaroton-Pepita
  • 1982 Köszönet a boldog évekért Hungaroton-Pepita
  • 1984 Ketten az úton Hungaroton-Favorit
  • 1985 Gól Hungaroton-Pepita
  • 1987 Álomvilág Hungaroton-Pepita
  • 1988 Halló, itt jóbarát Hungaroton-Pepita
  • 1992 Micsoda évek vannak mögöttünk Hungaroton-Gong

Díjak

  • Magyar Hanglemezgyártó Vállalat – különdíja (1966)
  • SZOT-díj – állami kitüntetés (1977)
  • EMeRTon-díj (1989)

Vámosi Janos

Záray Márta – Vámosi János Díj

Keresztlányuk kezdeményezésére létrejött a Záray Márta – Vámosi János Kulturális, Művészeti és Emlékezeti Alapítvány. 2002-ben emlékszobát nyitottak, és díjat alapítottak az énekes házaspár emlékére. (Díjazottak: Kovács Kati, Aradszky László, Korda György és Balázs Klári 2002, Harangozó Teri, Payer András 2003).

Best-of Gyüjtemény

  • 1990 Aranyalbum Hungaroton-Pepita

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: +1 (from 1 vote)
 Posted by at 10:21
sze 202013
 

Az Illés-együttes a 1960-as és 1970-es évek legnépszerűbb magyar beatzenekara volt. Érdekesség, hogy a nevükben is szerepel az „együttes” szó, nem pusztán csak „Illés” önmagában: elnevezésüket 1971-ben változtatták meg Illés-zenekarról Illés-együttesre. (A kötőjeles írásmódot az teszi lehetővé, hogy az alapítóról kapta a nevét.)

A kezdetek (1957–1964)

Az Illés-zenekar családi zenekarként alakult 1957-ben, a zongorán Illés Lajos, szaxofonon pedig testvére, Illés Károly játszott. A családi zenekarban további tagként Zsiga István gitározott. Az együttes – ahogy a korszakban szokásos volt – a családi nevet választotta nevének (Tabányi Mihály és zenekara, Holéczy zenekar, Balassa zenekar, Benkó együttes). Illés Károly a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium zenekarában is játszott. Az együttes a korszak ismertebb külföldi dalait játszotta: dixielandet, olasz slágereket, örökzöldeket, Shadows- és Hurricanes-dalokat. Fellépéseiket klubokban, az Alkotmány utcai technikumban, középiskolai bulikban, egyetemi rendezvényeken tartották. A következő változás akkor következett be, amikor a Budapesti Műszaki Egyetem zenekarává léptek elő. Az Illés testvérekhez ekkor csatlakozott Nényei Tass (basszusgitár, hawaii gitár), Farkas Ádám és Halász Gyula (gitár), Rizsinszky Csaba, majd Körmendy János (dob). (Az együttesből egyedül Illés Károly nem volt egyetemi hallgató). 1962 és 1963 között a repertoárjuk a Beatles és a „luxemburgi” rádió hatására kibővült, a Bercsényi klubban tartottak előadásokat, emellett a Petőfi Sándor utcai Építők klubjában is rendszeresen felléptek. Ezeknek a fellépéseknek köszönhetően a fővárosban egyre népszerűbbek lettek, telt házas koncerteket adtak. Az 1963-as Sportcsarnokbeli amatőr fesztiválon aranyérmet nyertek. A másik aranyérmes a Metro együttes volt. A rendezvényen felléptek még a kor jelentősebb amatőr zenekarai, énekesei, mint a Scampolo, a Benkó Dixieland Band, az Omega, aki egy gimnazista lányt (Koncz Zsuzsát) kísért, valamint Zalatnay Sarolta. Koncz Zsuzsa 1963-ban csatlakozott a zenekarhoz, akinek révén tovább bővült a zenekar repertoárja. Sportcsarnokbeli szereplésük miatt (a közönség őrjöngött) az MSZMP KB Agit. Prop. Bizottságának egyik ülése foglalkozott az Illés-együttes feloszlatásának lehetőségével is.[1]

1964-ben Farkas Ádám gitáros egyik napról a másikra bejelentette, hogy kilép az együttesből, mert a diplomamunkáját kellett elkészítenie. A megüresedett helyre Koncz Zsuzsa Bródy Jánost ajánlotta, akivel 1963 nyarán, Balatongyörökön ismerkedett össze. Érdekesség, hogy Bródy első bemutatkozása a próbán balul ütött ki, a zongora ráesett a lábára, így a további próbákon törött lábbal játszott.[2] Ugyanebben az évben megszületett első lemezfelvételük is, a Long Tall Sally (Koncz Zsuzsa énekével), és a Little Richard/Chapel of Love (Koncz Zsuzsa és Ács Ildikó énekével), valamint két instrumentális Illés Lajos-alkotás, a 64, és az Ostinato. Ekkor már a dobos Körmendy János volt. Körmendy csatlakozásával az együttes Fats Domino dalait is felvette műsorába. A koncerteken néha fellépett vendégművészként, kisegítőként Szörényi Levente is, aki Gergely Ági révén ismerkedett meg a zenekarral: a szünetekben Adriano Celentano-nótákat adott elő.

1964-ben komoly válság következett be az együttes életében. Többen befejezték egyetemi tanulmányaikat (köztük Illés Lajos is), a zenekar válaszút elé került: profi vagy amatőr? Az Illés testvérek Körmendy Jánossal együtt profiként zenéltek tovább, ugyanakkor a többi tag megalapította a Strings együttest, és továbbiakban a klubot, a kollégium felszerelésit is megtartották maguknak. Illésék felszerelés, helyiség és zenészek nélkül maradtak. Tetézte a bajt, hogy ebben a helyzetben Koncz Zsuzsa is elpártolt tőlük.

A későbbi fellépéseken Szörényi – akit akkoriban „a kis Buddy Holly”-nak hívtak – már állandó vendég volt. Bródy így emlékezett vissza erre az időre: „Eleinte nem nagyon szerettem, mert ha lejött, elkérte a gitáromat, óriási showt csinált, eltépte a húrjaimat, levetette magát a földre, aztán visszaadta a gitárt, és azt mondta, ne haragudj! És a gitáron nem volt húr. Amikor aztán az első próbán Szabolccsal elénekelte az It’s All Over Now–t, akkor éreztem, hogy alapvetően jó srác és érdemes vele együtt zenélni.”

illes_cimlap

A legendás Illés (1965–1973)

1965 elejére az Illés-együttes lépéshátrányba került megfelelő felszerelés és klub, valamint állandó zenészek nélkül a többi beatzenekarhoz képest. Illés Lajos úgy döntött, hogy meghívja Szörényi Leventét az együttesbe állandó tagként, aki azonban csak úgy vállalta a tagságot, ha testvérét is felveszi az együttes. Illés ebbe beleegyezett, így 1965 januárjában a két Szörényi csatlakozott az együtteshez (a zenekar ekkori felállása még mindig nem végleges: Illés Lajos, Illés Károly, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János és Körmendy János), a repertoárt jelentősen felfrissítették, Beatles, Kinks, The Animals, Pretty Things számokat játszottak. Sikerült egy állandó klubot is szerezniük, a Kőbányai Törekvés Klubban, majd az Eötvös utcai Vasas klubban léptek fel rendszeresen, valamint sikerült az akkor híres Syconor helyére bekerülniük a Boschba vasárnaponként, szombati naponként pedig már újra a Várban zenélhettek. Újra felkerültek a popzene élvonalához.

Szörényi Levente Bródy Jánossal azon gondolkodott, hogy saját számokat írnak, bár még Szörényi Levente első számát, az „Alvajáró”-t (szövegírója: Hajnal István) a Sanzonbizottság többszöri átalakítás után sem engedélyezte, de a Hungarotonnál elkészíthettek több kislemezt is, köztük saját – ekkor még csak instrumentális – számokkal (A Protonok tánca (Illés L.) – Séta az arany húrokon (Szörényi L.) – Little baby (Shannon–Bennet) – Bucket seats (Routers) kislemezt, a Summertime (Gershwin) – A magányos (Szörényi L.), valamint a Johnny guitar (Young–Lee) – Üzenet Eddynek (Szörényi L.) számokat tartalmazó kislemezeket).

1965 nyarán három hónapos szerződéssel esténként a nógrádverőcei „Expressz” ifjúsági táborban léptek fel, (ekkor már Pásztory Zoltán dobolt, akit Szörényi Levente csalt el az Operettszínháztól), itt született meg a hazai beat-zene: Bródy és Szörényi felköltözött a szállás lapos tetejére, és megírták első közös dalaikat. (Óh mondd, Légy jó kicsit hozzám, Az utcán). Az „Óh mondd” számot el?ször a „Bosch”-ban énekelték el, a közönség nem reagált rájuk, a dallam, a ritmus alig különbözött az angol zeneszámoktól, a szövegek pedig a technika recsegése, torzítása, a nagy zaj, és főleg a tánc miatt nem volt feltűnő.

Ebben az évben megnyerték a salgótarjáni amatőr zenei fesztivált, felvették az első magyar nyelvű beat-kislemezt, a Bacsó Péter rendezte „Szerelmes biciklisták” című film egyik dalát (Táskarádió (Fényes Sz.–Bacsó P.)). A filmben az Illés-együttes is látható volt. 1965-ben, bár a Sanzonbizottság többször visszautasította, a Magyar Televízió egyik műsorában ennek ellenére leadták a „Rohan az idő” című dalukat Koncz Zsuzsa előadásában. A dalnak olyan sikere lett, hogy meg kellett ismételni, ezért a Hungaroton 1966–ban ki is adta (Rohan az idő (Szörényi L.–S. Nagy I.) – I who have nothing (Leiber–Stoller), Koncz Zsuzsa énekével, az elsőt az Illés, a másodikat a Metro együttes kíséretében)

A Magyar Rádióban lehetőséget kaptak arra, hogy stúdióban négy számukat rögzítsék. Egy lejátszás után a dalok olyan népszerűek lettek, hogy a Hungaroton is kiadta a számokat egy EP-n, (Légy jó kicsit hozzám (Szörényi L.–Bródy J.) – Ó, mondd (Szörényi L.–Bródy J.) – Az utcán (Szörényi L.–Bródy J.) – Mindig veled (Szörényi L.–Bródy J.)), ez volt az Illés-együttes első olyan lemeze, melyet kizárólag az Illés-együttes írt és énekelt. A csata eldőlt, a magyar nyelvű beat-zene tért hódított. Az Illés-együttes életében még két jelentősebb rendezvény következett be: az első a nyári Kisstadionbeli „Gitárpárbaj”, ahol a régi hagyományos tánczenét éneklő előadókat kifütyülték, a beatzenekarokat viszont éltették. Az Illés-együttes volt az egyetlen, aki az angol számok mellett magyar nyelvű számot is elénekelt (Légy jó kicsit hozzám). A másik esemény az I. Táncdalfesztivál volt, ahol Szörényi Levente énekével egy országot osztott meg, a „fáj–fáj–fáj” „Még fáj minden csók” című számával. Ezen a fesztiválon Koncz Zsuzsa által énekelt dalokat is kísérték. (Négy év után (Szörényi L.–Bródy J.) – Nincsen olyan ember (Payer–S. Nagy I.)) Még ebben az évben kiadták kislemezen a „Különös lány” (Szörényi L.– Bródy J.), az „Itt állok egymagam” (Szörényi L.– Bródy J.), valamint az „Igen” (Szörényi L.–Bródy) és a „Nyári mese” (Szörényi L.–Bródy J.) cím? számokat. 1966 decemberében hat dallal szerepeltek az Ifjúsági Magazin Top 10 listáján.

Az együttes hihetetlen népszerűségre tett szert, 1967-ben sorban adták ki slágerszámaikat, szerepeltek az „Ezek a fiatalok” című Banovich Tamás rendezte filmben. (a filmből LP készült, ezt tekintik az Illés-együttes első nagylemezének is).

A II. Táncdal fesztiválon azonban nem vehettek részt, mert egy TV műsorban (Show-hivatal) Szörényi Levente az Illés zenéjét elhatárolta a tánczene világától, és ezek után Vitray Tamással jelentősen összeszólalkozott, pletykák szerint neki írta később az Illés-együttes a „Ne gondold” című dalt. Ez a dal hihetetlen népszerűségre tett szert, 11 hónapig szerepelt a slágerlistán. Megszülettek az olyan számaik, mint a Nézz rám, Keresem a szót, Nem érdekel, amit mondsz; Eljöttél, az „Ezek a fiatalok” filmben felhangzó Láss, láss, ne csak nézz, a Sárga rózsa, a Bolond lány, a Fáradt vagyok, a Néma szerelem és a Miszter Alkohol. Az együttes és Koncz Zsuzsa egymást erősíti. Ebben az évben még elkészítik Petrovics Emillel a „Szevasz, Vera” cím? Herskó János film zenéjét is. 1967. október 10-én a zenekar a grazi magyar napokon, utána pedig a bécsi Collegium Hungaricumban adott koncertet, elsöprő sikerrel. Zenéjük megkülönböztetésére ebben az évben használták először a semmitmondó „ex–music” megjelölést is. Az év végi Ifjúsági Magazin és Magyar Ifjúság szavazatán az olvasók a legjobb zenekarnak választották meg őket.

Bár ebben az időszakban az Illés-együttes zenéjében, és főleg szövegében még nem található meg az a tudatosság, mint a későbbi számaikban, dalaik inkább életérzésekről, vágyakról szólnak, ennek ellenére dalaik mozgósító erővel bírnak korosztályukban. Létrejött az Illés jelenség.

Az Illés-zenekar Az oroszlán ugrani készül c. filmben.

Az 1968–as év még sikeresebben alakult. A kultúrpolitika is elhalmozta őket díjakkal, felfedezte a őket a filmipar is. (Az oroszlán ugrani készül – „Miért hagytuk, hogy így legyen?”; Bűbájosok – „Történet M-ről”, „Eltávozott nap”, „Kis virág”, Holdudvar – „Holdfény ’69”), Tolcsvayékkal és a Bajtala együttessel a könnyűzenei akadémián koncerteztek, a Táncdalfesztiválon fődíjat kaptak az „Amikor én még kissrác voltam” című számukért (11 díjból ötöt zsebeltek be). Újságok szereplői, már nemcsak az ifjúságé, hanem a Népszabadság is terjedelmes cikkben méltatja őket és zenéjüket. Jó időben jó helyen vannak, a megújulási és reformtörekvések, melyek a politikai életet is jellemzik, rájuk is hatottak. Zenéjük is tudatosabban fordult a népzene irányába, a kelet-közép-európai, a balkáni népzenét emelték be a saját zenéjükbe, ezzel egy sajátos magyar ifjúsági zenét hoztak létre. 1960-as évek végén Koncz Zsuzsa mellett több turnén és lemezeken Kovács Katit is kísérték, majd a 1978-ban ebből a kapcsolatból a zenekar zeneszerzőjével egy közös album is lett.

1968 szeptemberében megnyitották a Fővárosi Művelődési Házban az Illés–klubot Bródy János vezetésével. Az értelmiség, köztük Jancsó Miklós, Hernádi Gyula, Vitányi Iván, Pernye András, Gyurkó László is támogatták az együttes politikai és népzenét felkaroló ambícióit. A közművelődés szakemberei pedig az Illésen keresztül próbálták a fiatalokat más művészetekhez is eljuttatni. 1968-ban az Illés mítosz lett. Ugyanazt a szerepet töltötték be Magyarországon, mint a Beatles Angliában. Zenei törekvéseikben végleg elkanyarodtak a hagyományos szórakoztató beat-zenétől a népi hangzás felé, szövegeik pedig jobban kifejezték a kor érzéseit. Nem véletlenül nevezték őket a „Nemzet hangjának”.

Az 1968-as év végül a reformok, a „fényes szellők” tenniakarásának blokkolását hozta a nemzedék számára. Az 1968–as prágai tavasz leverése egyértelműen jelezte a kornak, hogy melyek azok a határok, amiket a rendszer nem enged átlépni. A politika bekeményített.

Ez a változás természetesen érintette az Illés-együttes zenei tevékenységét is. A beat-jelenséget is megpróbálta háttérbe szorítani a hatalom, ennek következtében az Illés-zenekart is elérték a mondvacsinált vádak, a botrányokká felmagasztosított szimpla történetek (pécsi kukaügy, melynek során az Illés-együttest rendbontással, huligánkodással vádolták meg). A hatalom bekeményítésére az Illés-együttes is alkalmazkodott, Bródy gyakran nyílt szövegei, vagy csak burkolt célzásai tökéletesen hatottak az ifjúságra.

1969-ben két nagylemezük is megjelent, az első gyakorlatilag a korábbi kis és nagylemezen megjelent dalok válogatásgyűjteménye, csak 4 új szám szerepel rajta. (Átkozott féltékenység (Szörényi L.–Bródy J.) – Szerelem (Szörényi L.–Bródy J.) – Az ész a fontos, nem a haj (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Mondd, hogy nem hiszed el (Szörényi L.–Bródy J.))

A második nagylemezük talán a legjobb lemezük, a címe (Illések és pofonok) alapján a keserű tapasztalatok lemeze, a kor lenyomata zenében és szövegben, a hitehagyás, hogy lehet változtatni. (1968–as cseh beavatkozás) A mindennapok helyzetértékelése szinte minden szám: a változás megrekedéséről (Lehetett volna), a mindennapi kugliemberekről (A kugli), a boldogtalanságról (Történet M.-ről), a butaságról (Sárika), a reményről (A beérkezett levelekre válaszolva), a változni akarásról (Keresem a szót), az utakról (Téged vár), A reklámokról (Reklám úr), a katonaságról (Két év nem sok), a tenniakarásról, a változásba vetett hitről (Nem akarok állni, ha futnak a percek). A lemezen olyan kiváló zeneszámok is helyet kaptak, mint az Óh, kisleány, az Újra itt van, vagy a Pásztory Zoltán dobtudását bemutató Meleghengersor. A lemez igazi stílus-kavalkáddá sikeredett. Még ugyan ebben az évben szerepelnek Kovács András Extázis 7-től 10-ig cím? filmjében.

1970 februárjában és márciusában a Marquele–Martin menedzseriroda szervezésében 10 napot a beat őshazájában koncerteztek, (Londonban, Cambridge-ben és Cardiff-ban). Londonban a kritika elismerően szólt a magyar zenekarról, kiemelték a sajátos nemzeti stílust, valamint a politikus hangvételű dalaikat („A zene mellett a fiatal magyar közönségnek Bródy János ad politikai tartalmú szövegeket. A magyar művészetben napjainkban a társadalomkritika dominál. Egy dal, amely a látszólag egyszerű Amikor én még kissrác voltam címet viseli, valójában az ötvenes évek politikai hibáinak éles reflexiója. Más dalok a békéért szólnak, vagy a bürokráciát támadják”.)

Londonban interjút adtak a BBC–nek (az interjúra a Small Faces–el közös koncert után került sor). Hazaúton Münchenben koncerteztek, március 14.–én érkeztek haza fellelkesülve, feltöltődve az angliai utazástól. 1970. április 26–án kezdték volna el forgatni filmjüket Mészáros Mártával, ennek zenei anyagát tervezték nagylemezen kiadni.

A forgatásból azonban semmi sem lett, a forgatást váratlanul leállították, az ORI eltiltotta őket, megtiltották, hogy Budapesten 8 hónapig fellépjenek, a Hanglemezgyár elzárkózott lemezeik kiadásától, bár Koncz Zsuzsa nem tartozott az eltiltás hatálya alá, a „Szerelem” című lemezét a Magyar Rádió bojkottálta, mert a Szörényi – Bródy szerzőpáros szerepelt rajta. Hivatalosan semmiféle elmarasztalást nem kaptak, mindenki értetlenül állt az események előtt. Látszólag egy cikk magyarázta meg (Magyar Ifjúság 1970. június 5-ei száma Takács István „Sértett szentek vagy Illésék és pofonok”), melyben a kultúrpolitika közölte álláspontját: Illésék a BBC egyik műsorában meggondolatlanul, szabadszájúan fecsegtek és ezzel az ellenséges propaganda számára szolgáltattak anyagot. A kultúrpolitika által is magasra emelt sztárokat a kultúrpolitika megpróbálta letaszítani az általa is emelt trónról. Az Illés így az 1970–es esztendőt gyakorlatilag karanténba zárva töltötte, bár annak ellenére, hogy teljes elszigeteltségben voltak, a Mészáros Márta rendezte „Szép lányok, ne sírjatok” című filmben felhangzó Illés dalok az IM listára kerültek. Vidéken léptek fel, ők voltak a „vidék legjobb zenekara”.

1971. március 11–én térhettek vissza a fővárosba, az Egyetemi Színpadon mutatták be Human Rights című, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletére írt „beatoratóriumukat” (Angela Davisnek, a kommunista politikusnak ajánlva). A lemezen közreműködik Mensáros László. Ez a lemez az első a magyar beat-oratóriumi kísérletekben.

Bár a szakma megkülönböztetett figyelemmel fogadta mind formai, tartalmi kísérletei miatt (szakítás a rövid, 2–3 perces dalokkal, nagyobb lélegzetű oratóriumkísérlet), a közönségük nem fogadta elsöprő lelkesedéssel. A lemez akkor született, amikor a politika megkeményedett, erre utalnak a dalok szövegei is: Mondd Te kit választanál, A Kati jött). A közönség a régi, populárisabb Illést várta vissza. Felléptek a Táncdalfesztiválon is az „Elvonult a vihar” című számukkal, második helyezést érve el. Bár még tartott a siker (Pepita Oroszlán, Magyar Ifjúság sikerlisták, filmzenék), a zenekar felett gyülekeztek a viharfelhők. A kultúrpolitika is szorosabban fogta a gyeplőt, bevezetik az ún. „giccsadót”, a kultúrpolitika így próbálta szűkíteni a megjelenő progresszív zenét, egyre több előadó tűnt el hosszabb-rövidebb időre a kortársak közül a nyilvános szerepléstől. Piacosodott a beat-zene is, Levente az együttesen belül az „eladható” zenét favorizálta a régi Illés szellemiségének megtartása mellett, Lajos viszont a régi stílus továbbvitelét szorgalmazta.

1972-ben már láthatóak az Illés-együttesben a kifáradás jelei, kislemezük nem jelent meg, a megjelenő nagylemez is búcsúra utal: Nehéz várni, A szó veszélyes fegyver, Jelbeszéd. Szörényi Levente is energiái nagy részét a filmzenék komponálására fordította. Az együttesen belül feszültek az ellentétek: Szörényi Levente a zenei korlátait akarta kiterjeszteni, szólólemezével kezdett foglalkozni, Bródy az alkotói közösséget akarta megmenteni. (így született meg a KITT Egylet (Koncz–Illés–Tolcsvay és a Trió) 1973 elején). Még 1972-ben Sándor Pál egy rövid filmet is készített róluk, Add a kezed címmel.

1973-ban „Ne sírjatok, lányok” címmel megjelent még egy lemez, amelyre régi dalaikat játszották fel újra. Nem az Illés, hanem a KITT Egylet (Koncz & Illés & Tolcsvayék és a Trió) közreműködésével készült. A lemezen szereplő 12 dalt újrahangszerelték és újrajátszották a stúdióban. Ekkor már szintetizátort is használtak. Kizárólag LP–n jelent meg (nem szerepel az 1986–os fehér boxban és a ’90-es évek CD–kiadásaiban sem), valamint műsoros kazettán, kis példányszámban. Később CD-n is megjelent.

1973. június 10-én a diósgyőri sportpályán jótékonysági koncertet tartottak „Magyar Popkoncert” névvel (Tolcsvay Béla és Kuruc Attila kezdeményezésére, a bevételt a tervbe vett Miskolci Ifjúsági Park felépítésére fordították volna), ahol a nyilvánosan először szereplő KITT Egylet tagjaként Illésék mellett gyakorlatilag fellépett a teljes magyar beat-élmezőny (a nyugat-európai koncertturnén résztvevő Omega, az ORI rendezvényen résztvevő LGT és az akkor még nem koncertező Skorpió kivételével). Az Illés-együttes fellépése alatt a lelátókról a pályára többen beugráltak, ilyen esetben az együttes leállt, és megkérte őket a rendes viselkedésre. Amikor elbúcsúztak a közönségtől, az együttes nevében Bródy János megköszönte a koncert szervezésében résztvevőknek a lebonyolítást, valamint megköszönte a rendőrség munkáját is az alábbi szavakkal: „Köszönöm a rendfenntartó erők segítségét is. Igen komolyan gondolom ezt, mert voltak, akik már tegnap lejöttek Miskolcra, és nem volt hol aludniuk, a padokon, az Avas oldalában akarták tölteni az éjszakát, a rendőrség részükre szállást biztosított – igaz, hogy ez a fekhely nem volt olyan, mint az otthoni ágy, de reggel megkérdezték, hogy jól aludtak-e, és jó szórakozást kívánva kiengedték őket”. Ezek után többen füttyögtek és üveget dobáltak. Bródyt ezen mondatai miatt 1 hónapos lakhelyelhagyási tilalommal sújtották, elindítottak egy büntető eljárást ellene, a vád: „több mint 10 ezer fős hallgatóság előtt mint műsorközlő, hangerősítő berendezésen keresztül, valótlan tények állításával a rendőrséggel szembeni gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentéseket tett”. Bár első fokon a Miskolci Járásbíróság felmentette őt, a másodfokú Miskolci Megyei Bíróság az ítéletet megváltoztatva 5000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

Ez a történet a mai korban humorosnak tűnik, akkor ez azt jelentette, hogy Bródy nem turnézhatott az Illés-együttessel. Ez alatt az idő alatt megkezdődött az Illés-együttes felbomlása: Levente elhatározta, hogy önálló lemezt készít, új zenekart alapít, az együttesben már nem volt meg az egymás iránti tisztelet, őszinteség sem, a zenekar talán belefáradt az állandó hatósági mondvacsinált zaklatásokba is, a zenekar akkor már menthetetlen volt a személyi ellentétek miatt, ezért Illés Lajos 1973. november 2-án bejelentette a nyilvánosságnak a zenekar feloszlását. („Útjaink elválnak… tudomásul kellett vennem, hogy az együttes munkában elfáradtunk.”) Szörényi Levente bejelentette a Fonográf megalakulását, melyben nem kap helyet se Pásztory Zoltán, (aki Levente szerint is a legnagyobb Illés-rajongó volt), se Illés Lajos. Koncz Zsuzsa a Fonográf mellett marad, ennek kizárólag az volt az oka, hogy Illés Lajos nem vállalta, hogy dalokat ír számára, Szörényi Levente azonban igen. Illés Lajos újjáalakítja zenekarát. Az új zenekar későbbiekben a koncertjein egyetlenegy régi Illés számot sem játszott el, kivéve az Illések és pofonok lemezen egykor megjelent “Lehetett volna” címűt, amelynek zeneszerzője Illés Lajos volt. Pásztory Zoltán a nyugati vendéglátóiparban kezdett el dolgozni Az Illés-történet utolsó akkordjaként 1973 végén megjelentek az év közben készült lemezek (Halász Judit: Kép a tükörben, Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd és Szörényi Levente: Utazás című albuma). Szörényi lemeze az Illés-stílustól való elfordulás, a magyar népzenére építő stílus helyett a countryzene beemelése a dalaiba.

76965a

Az Új Illés (1974–1982)

Új Illés-együttes
Információk
Aktív évek 1974–1982
M?faj Pop
Beat
Lírai rock
AC rock
Kiadó Hungaroton-Pepita
Tagok
Illés Lajos (1942–2007)
Jenei Szilveszter
Pálmai Zoltán
Papp Tamás
Selmeczi László
Kiss Ern? Pál
Serf?z? Anikó

A kiéleződött személyi ellentétek miatt 1973. november 2-án Illés Lajos feloszlatta az együttesét. A csapat Illés Lajoson kívül teljesen átalakult, az együttesbe került Jenei Szilveszter (gitár, ének), Papp Tamás (dob, ütők), Selmeczi László (basszusgitár, ének), Serfőző Anikó (ének), és Kiss Ernő Pál (ének). A korábbi sikereket azonban az együttesnek nem sikerült elérnie, bár az 1977-es Metronóm fesztivált a „Hogyha egyszer” című dalukkal megnyerték. Ezután megjelenhetett ennek a felállásnak az első és egyetlen nagylemeze, a Boldog város (1978). 1979-ben megint változás következett be az együttesben, újjáalakultak, Illés Lajos mellett Jenei Szilveszter (gitár, ének), Selmeczi László (basszusgitár, ének), és Pálmai Zoltán (dob) alkotta az Illés-együttest, az együttes szövegírója lett Galla Miklós, a későbbi Holló Színház alapítója. Ismét csupán egyetlen lemezre tellett, az sem Magyarországon, hanem Csehszlovákiában jelent meg (Express Image) angol nyelven. 1982-ben ez az együttes is felbomlott. 1988-ban még megjelent Illés Lajos szerzői lemeze (Kicsit keserű), melyet Illés Lajos adott ki, mert a Hungaroton elzárkózott a kiadás elől. A lemezen Illés Lajos számai szerepelnek Illés Lajos, Demjén Ferenc „Rózsi”, Bontovics Kati, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta előadásában. A lemez záró száma Illés Lajos zongoraszólója, melynek címe talán az Illés-együttes lezárását is jelenthette: „Ennyi…..” A lemezt az egykori P. Box legénysége játszotta fel, Bencsik Sándor, Pálmai Zoltán, Zselecz László. A lemez megjelenésekor Bencsik Sándor már nem élt, neve fekete kerettel került a borítóra.

Ezek után már csak Kisoroszi-ban az egyházával, valamint színpadi művek megzenésítésével foglalkozott. (Színpadi művei: a Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje alapján készült Egy fiú és a tündér (musical 1975, Görgey Gáborral), Énekes madár, A pillangók szabadok (betétdalok); Liliomfi (zenés játék), Velünk az Isten (oratorikus istentisztelet), Magyar Ének (Cantus Hungaricus), Bethlehem csillaga (2000 opera))

Búcsúkoncertek

1980–ban jelent meg a „Szörényi–Bródy Az első 15 év” című 360 oldalas könyv a Zeneműkiadó gondozásában (ISBN 963-330-411-3), Koltay Gábor szerzeménye, amely a zenekar történetét foglalja össze.

A legenda újraéledésére 1981-ben került sor, amikor hét szűk esztendő után a miskolci sportcsarnokban az első beatkoncert (és egyben botrányba fulladt) jubileumára megrendezett koncertre újra összeállt a KITT-egylet egy koncert erejéig. Az érdeklődés hatalmas volt. Az eseményről Koltay Gábor készített egy filmet és könyvet is, és zenei anyagát lemezen is kiadták (az első kiadású lemez borítóján Bródy János neve szerepelt Petőfi Sándor helyett a „Nemzeti dal” alkotójaként).

1983-ban részt vettek Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájának elkészítésében, illetve ősbemutatóján a Városligeti Királydombon. A műbe egy Illés dal is bekerült, a Te kit választanál. 1984-ben Koltay Gábor szerkesztésében egy könyv is megjelenik az eseményről.

1990 márciusában az együttes 25. születésnapjára az Erkel Színházban zenészbarátok megemlékezést tartottak, elénekelve sok régi dallamot. A születésnapi műsor konferálója Ekecs Géza, népszerűbb nevén Cseke László, a Szabad Európa Rádió „Teenager–party”–jának egykori vezetője volt. Az együttes a nézőtéren az első sorban foglalt helyet, de a közönség a színpadra követelte őket, így a zenészbarátokkal közösen énekelték el a „Miért hagytuk, hogy így legyen” című dalt. Ekkor merült fel először egy búcsúkoncert lehetősége is. (Szörényi Levente: „Ha minden körülmény úgy alakul, lehet, hogy ismét csinálunk egy koncertet.”)

1990. szeptember 15-én a Népstadionba invitálták a rajongókat egy búcsúkoncertre. A 14.-ei főpróbán (melyet a nagy érdeklődés miatt egy héttel korábban nyilvánossá tettek) 40 ezer, a végleges előadáson 80 ezren (azaz telt ház!) hallgatták meg az együttes legsikeresebb dalait, a koncert valóságos népünnepéllyé vált. Erre a koncertre két vadonatúj Illés számot is írtak Szörényiék, „Új világ”, és „Kenyér és vér” címmel.

A koncertről CD került kiadásra, melynek érdekessége, hogy a kiadója eredetileg a Som Lajos és Zalatnay Sarolta kiadója lett volna, a Strigon, de csak egy lemez jelent meg, a másodikat már nem jelentették meg. Két évvel később az együttes igényes kiadásban adta ki a koncert anyagát (Tympanon), 1992). Karácsonykor jelent meg a dupla album, minden példány számozva , LP–n, CD–n és kazettán is. Érdekessége ezeknek a kiadásoknak, hogy a három hanghordózó műsora és műsorideje is különbözik egymástól. A koncert után a rajongók azt hitték, hogy álom zeneszerző-páros újra egymásra talál, de csalódniuk kellett: a politika megint beleszólt az emberi kapcsolatokba, Bródy az SZDSZ, Levente pedig az MDF rendezvényein kampányolt.

1992. december 24–én az együttes a Magyar Televízió nyilvánossága előtt lépett fel újra, az Fővárosi Művelődési Házban, ahol a zsúfolásig megtelt helységben a rajongókkal találkoztak, beszélgettek a „hősi múltról”.

A végleges búcsút – mint később látható nem volt végleges – 1996 májusában tervezték, a Budapest Sportcsarnokban. Eredetileg egy előadáson szerettek volna elbúcsúzni közönségüktől, de a hatalmas érdeklődés miatt végül is három telt házas előadást tartottak május 10–én, május 11–én, és május 17–én. Ezen a koncerten a vezető slágereik mellett a ritkábban előadott számokat is eljátszották. A koncerten előadott számok megjelentek CD-n és kazettán is (Illés’96), valamint a Magyar Televízió is filmet készített róla és levetítette. Szebeni András Illés jelentés ’96 címmel egy könyvet is szerkesztett az eseményről.

1999-ben Illés-sztori címmel 13 részes dokumentumsorozatot forgatnak az együttesről. Még ugyanebben az évben Énekelt történelem címmel Kocsis L. Mihály könyvet ír az együttes történetéről.

2001-ben léptek fel legközelebb a legendás összeállításban, a Metro együttes és az Omega együttes társaságban.

2005-ben a legendás Illés 40 éves jubileumára két előadást terveztek, augusztus 5-én Csíkszeredán (korábban sosem játszhattak Erdélyben) és a Sziget Fesztivál nulladik napján. Nem sokkal a bejelentés után Pásztory Zoltán váratlanul elhunyt, a koncerteket nem mondták le, de immár valóban végleges búcsúkoncertté nyilvánították. Az Illés-együttesben ekkor Szörényi Örs (Levente fia) foglalta el Pásztory helyét. Ebben az évben Amikor én még kissrác voltam – Tisztelgés az Illés zenekar előtt címmel egy feldolgozás lemez jelent meg, amelyen 13 mai előadó dolgozta fel az Illés együttes dalait.

2007-ben az Illés-együttes alapító tagja, Illés Lajos hosszan tartó súlyos betegségben elhunyt.

2010 végén Szörényi Levente „Hattyúdal” című koncertjével búcsúzott el végleg közönségétől, többek között Illés-dalokat is eljátszva. Eredetileg az együttes még élő tagjai, valamint “különleges képi és hangtechnikával” Illés Lajos és Pásztory Zoltán is részt vett volna a koncerten, tehát ezt tekinthettük volna az Illés utolsó fellépésének, de ezt Illés Lajos házastársa személyiségi jogokra hivatkozva nem engedte, így Szörényi az óbudai Danubia zenekar kíséretével énekelte el a dalokat.

illes

 

Jelentősége

Az Illésék korában születtek meg Jancsó és Kósa filmjei, a Fényes szelek és a Tízezer nap, a társadalom átalakulóban volt, általános lelkesültség és tenni-akarás volt jellemző a társadalomra. Az Illés-együttes a „Fényes szelek” nemzedéke, egy koré, ahol a megújulási reformtörekvések indultak el a szellemi – kulturális – és gazdasági életben is, Az Illés, mint ahogy Angliában a Beatles, Magyarországon adta át a fiatalságnak a hitet, az őszinteséget, a változtatni akarást, a zenekar nemcsak a zenét jelentette, hanem egyfajta életfelfogást, ízlésvilágot, egy szabadabb magatartásváltoztatásra való törekvést. Egy új világnak a lehetőségét, ahol az emberek szabadabban mondhattak véleményt, önszerveződések jöhettek létre, megindulhatott a klubélet. Az Illés lázadó zenekar, az élvonalból az egyetlen talán abban a korban, akik nyíltan, vagy „virágnyelven”, de kritizálták a rendszert. Zenéjük, dalaik mondanivalója összekötött, nem szétszakított. Az olyan dalszövegek, mint a Ha én rózsa volnék szövege, (egy nemzet himnusza lett), vagy a „Nem akarok állni, ha futnak a percek, nem akarok állni, ha fordul a föld”, „El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így, el ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít, el ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra…”, „Hódító, rabló katonának én nem állok, testvérem gyilkosává én sohasem válok”, „Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot, valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot”, „Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai., Szégyen reá…” teljesen egyértelműen fejezték ki gondolataikat a korral kapcsolatban és lett többségük az ifjúság himnusza.

Az Illés-együttes nemcsak szórakoztatni akart, ők a rockzenét a magyar kulturális élet szerves részéve kívánták tenni. A Fényes szelek hitével forgatták meg a világot, de vihart is kavartak. Mindaz, ami az Illés körül történt, a 60–as évek története is, a berobbanásukkal, a hitükkel, a kor szellemétől eltérő gondolataikkal, majd a kifáradásukkal és kényszerű kompromisszumaikkal. ők voltak azok, akik felismerték, hogy az igazi kultúra része lehet egy sajátosan magyar népzenei hagyományokra épülő, de mégis korszerű zene, és ezt dalaikban is megjelenítették. Nekik is köszönhető, hogy kialakulhatott Magyarországon az ifjúsági kultúra, melynek ma már természetes része a rock – és popzene is.

Díjak, elismerések

  • A rádió amatőr vetélkedőjének első díja (1965)
  • A Táncdalfesztivál második helyezettje (1966)
  • Az év beategyüttese (1967)
  • A Táncdalfesztivál győztese (ezen kívül még további 5 díj) (1968)
  • A Táncdalfesztivál második helyezettje (Koncz Zsuzsa Színes Ceruzák című dalával) (1968)
  • Az év beategyüttese (1968)
  • Arany gitár-díj (Az Ifjúsági magazin díja, a “Gitáros Imi”) (1967)
  • Az év beategyüttese (1969)
  • A Táncdalfesztivál második helyezettje (1971)
  • Pepita oroszlán (1971)
  • Az év beategyüttese (1971)
  • Pop-Meccs: Az év koncertje – Illés: A koncert (1981)
  • EMeRTon-díj (1990)
  • Kossuth-díj (2000)

Diszkográfia

Az Illés-együttes lemezei

Stúdióalbumok

  • Ezek a fiatalok – 1967. (LPX 17370), 1986. (SLPX 17991) (Illés-box), 1990 (HCD 37445-446), 1993 (HCD 37705 CD1)
  • Nehéz az út – 1969. (LPX 17391), 1986. (SLPX 17992) (Illés-box), 1990 (HCD 37445-446), 1993 (HCD 37705 CD2)
  • Illések és pofonok – 1969. (LPX 17398), 1986. (SLPX 17993) (Illés-box), 1990 (HCD 37445-446), 1993 (HCD 37705 CD3)
  • Human Rights – 1971. (LPX 17410), 1986. (SLPX 17994) (Illés-box), 1990 (HCD 37355), 1993 (HCD 37705 CD4)
  • Add a kezed – 1972. (LPX 17437), 1986. (SLPX 17995) (Illés-box), 1990 (HCD 37403), 1993 (HCD 37705 CD5)
  • Ne sírjatok, lányok – 1973. (LPX 17455)
  • Boldog város – 1978. (SPLX 17559), 2005 (HCD 17559) Új Illés-együttes
  • Express Image – 1980. (Opus 9116–0979) Új Illés-együttes
  • Ne sírjatok lányok CD kiadás – 2000. (HCD 17455)

Koncertlemezek

  • A Koncert 1981 (SLPX 17686–87, HCD 37843)
  • Illés Népstadion I. 1990 (Strigon, NZ–001)
  • Illés Népstadion’90 1992 (Tympanon (2 LP))
  • IIlés’96 1996 (HCD 37870–71)
  • Szuperkoncert Illés-Metro-Omega 2001 (DV-O2001)3 DVD lemez
  • Best of Illés Koncert 2005 (HCD 71196)

Válogatáslemezek

  • Gruppe ILLÉS (német nyelven) 1972 (AMIGA Stereo 8 55 308)
  • Legendás Illés-kislemezek 1983 (SLPX 17757)
  • Az Illés együttes összes kislemeze 1993 (HCD 37706–7)
  • Best of Illés Miért hagytuk, hogy így legyen 1996 (HCD 37844)
  • Best of Illés Balladák és lírák 1996 (HCD 37845)
  • Az Illés másik oldalán (kiadatlan dalokkal…) 1996 (HCD 37846)
  • A magyar beat aranykora 1997 (RM–CD–970201–05)(Reader’s Digest)
  • Id?utazás Illés szekerén (A rajongók körében forgó dupla-lemez, amelyen ritka és kiadatlan Illés-felvételek szerepelnek) 2000

Kislemezek

  • 1964: EP 7297: Long Tall Sally (Little Richard)/Chapel of Love (P. Spector–E. Greenwich–J. Barry) – ”64” (Illés L.) – Ostinato (Illés L)
  • 1965
    • EP 7315: Protonok tánca (Illés L.) – Séta az arany húrokon (Szörényi L.) – Little baby (Shannon–Bennet) – Bucket seats (Routers)
    • SP 251: Summertime (Gershwin) – A magányos (Szörényi L.)
    • SP 260: Johnny guitar (Young–Lee) – Üzenet Eddynek (Szörényi L.)
  • 1966
    • EP 7358: Légy jó kicsit hozzám (Szörényi L.–Bródy J.) – Ó, mondd (Szörényi L.–Bródy J.) – Az utcán (Szörényi L.–Bródy J.) – Mindig veled (Szörényi L.–Bródy J.)
    • SP 331: Különös lány (Szörényi L.–Bródy J.) – Itt állok egymagam (Szörényi L.–Bródy J.)
    • SP 344: Igen (Szörényi L.–Bródy ) – Nyári mese (Szörényi L.–Bródy J.)
  • 1967
    • SP 350: Nézz rám (Szörényi Levente-Bródy János)- Keresem a szót (Szörényi Levente-Bródy János)
    • SP 362: Nem volt soha senkim (Illés L.–S. Nagy I.) – Ne gondold (Szörényi L.–Bródy J.)
    • SP 432: Nem érdekel, amit mondsz (Szörényi L.–Bródy J.) – Eljöttél (Szörényi L.–Bródy J.)
    • EP 27380: Török induló (W.A. Mozart) / Badinerie (J. S. Bach) / Pacsirta (Dinicu) – Talán egy nap (Szörényi Levente-Bródy János)
  • 1968
    • SP 455: Nehéz az út (Szörényi L.–Bródy J.) – Nem érti más, csak én (Szörényi L.–Bródy J.)
    • SP 465: Kis virág (Szörényi L.–Bródy J.) – Eltávozott nap (Szörényi L.–Bródy J.) Az Eltávozott nap (Mészáros Márta) cím? film zenéjéb?l
    • SP 472: Little Richard (Szörényi L.–Bródy J.) – Régi, szép napok (Szörényi L.)
    • SP 534: Téli álom (Szörényi L.–Bródy J.) – Régi dal (Szörényi Sz.–Bródy J.)
  • 1969
    • SP 542: Holdfény ’69 (Szörényi L.–Bródy J.) – Alig volt zöld (Szörényi L.–Bródy J.) (Az els? szám a Holdudvar (Mészáros Márta) cím? film zenéje).
    • SP 575: Miért hagytuk, hogy így legyen (Illés L.–Bródy J.) – Március, 1848 (Szörényi L.–Bródy J.) Az els? szám Az oroszlán ugrani készül (Révész György) című film zenéje.
    • SP 592: Rockandroll Rézi (Szörényi L.–Bródy J.) – Mákosrétes (Szörényi Sz.–Bródy J.)
    • SP 599: Történet M.–ről (Szörényi L.–Bródy J.) – B?bájosok (Szörényi L.–Bródy J.) Mindkét szám a Bűbájosok (Rózsa János) cím? film zenéje.
    • SP 681: Sárika (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Lehetett volna (Illés L.–Bródy J.)
  • 1970
    • SP 683: Menekülés (Szörényi L.–Bródy J.) – Nem hiszem (Szörényi L.–Bródy J.)
    • SP 738: Kéglidal (Szörényi L.–Bródy J.) – Élünk és meghalunk (Illés L.–Bródy J.) Mindkét szám a Szép lányok, ne sírjatok (Mészáros Márta) című film zenéje.
    • SP 769: Ó, kisleány (Illés L.–Bródy J.) – Lusta vagyok (Szörényi L.–Bródy J.)
    • SP 789: Ne sírjatok lányok (Szörényi L.–Bródy J.) – Júliára várunk (Szörényi L.–Bródy J.) Mindkét szám a Szép lányok, ne sírjatok (Mészáros Márta) című film zenéje.
  • 1971
    • SP 825: A lány és a csavargó (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Szoríts er?sen (Szörényi Sz.–Bródy J.)
    • SP 899: Tudod–e te kislány? (Illés L.–Bródy J.) – Gondolj néha rám (Szörényi L.–Bródy J.) (Az első szám a Sípoló macskakő (Gazdag Gyula) című film zenéje.)
  • 1977
    • SPS 70243: Amikor én még kissrác voltam (Szörényi L.–Bródy J.) – Az utcán (Szörényi L.–Bródy J.)
    • SPS 70269: Kéglidal (Szörényi L.–Bródy J.) – Légy egy napra kedvesem (Szörényi L.–Bródy J.)
  • 1990: SPS 70821: Új világ (Szörényi L.–Bródy J.) – Kenyér és vér (Illés L.–Bródy J.)

Az Új Illés kislemezei

  • 1974: SPS 70157 A t?zb?l támadt lány (Illés L.–Monostori M.) – Sose légy hitetlen (Illés L.–Monostori M.)
  • 1975
    • SPS 70175 A tündér (Illés L.–Tolcsvay B.)
    • SEP 27493 Egy fiú és a tündér (Illés L.–Görgey Gábor) (Gyere velünk Csongor – Ilma dala – Miattad – Csongor búcsúdala) Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjének musicalváltozata
  • 1977
    • SPS 70275 Hogyha egyszer (Illés L.–Görgey G.) A Metronom’77 fesztivál els? díjas dala.
    • SPS 70294 Szélvész ez a lány (Illés L.–Miklós T.) – Száz év múlva (Illés L.–Neményi T.)
  • 1978
    • SPS 70310 Olyan jó ez (Illés L.–Neményi T.)
    • SPS 70345 Tedd fel a két kezed (Kiss Ernő Pál–S. Nagy I.)
  • 1979: SPS 70402 Egy régi jó barát vagyok (Illés L.–Demjén F.) – Visz az út hazafelé (Jenei Sz.–Miklós T.)

Az Illés-együttes közrem?ködésével kiadott lemezek

Nagylemezek

  • 1969 LPX 17393: Volt egyszer egy lány Koncz Zsuzsa nagylemeze
  • 1970 LPX 17407: Szerelem Koncz Zsuzsa nagylemeze
  • 1971 LPX 17429: Kis Virág Koncz Zsuzsa nagylemeze, Amiga–855271: Zsuzsa Koncz NDK–Berlin (német nyelvű) Koncz Zsuzsa válogatáslemeze
  • 1972 LPX 17452: Élünk és meghalunk Koncz Zsuzsa nagylemeze
  • 1973 SLPX 17462: Jelbeszéd Koncz Zsuzsa nagylemeze
  • 1974 SLPX 17459 Utazás Szörényi Levente nagylemeze
  • 1995 HCD 37803: Levi’s Best–50 Szörényi Levente válogatáslemeze

Kislemezek

  • 1965 : SP 265: Táskarádió (Fényes Sz.–Bacsó P.) – Te szeress legalább (Fényes Sz.–Bacsó P.) Mindkét szám a Szerelmes biciklisták (Bacsó Péter) cím? film zenéje. Az elsőt Szörényi Levente, a másodikat Mary Zsuzsa énekli.
  • 1966
    • SP 277: Rohan az idő (Szörényi L.–S. Nagy I.) – I who have nothing (Leiber–Stoller) Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli, az elsőt az Illés, a másodikat a Metro együttes kíséri.
    • SP 301: Oh no, he don’t (Chris Andrews) – I don’t need that kind of Loving (Chris Andrews) Az els? szám Koncz Zsuzsa és Szörényi Levente duettje, a másodikat Koncz Zsuzsa énekli, mindekettőt az Illés-együttes kíséri.
    • SP 316: Négy év után (Szörényi L.–Bródy J.) Koncz Zsuzsa énekli.
    • SP 322: Még fáj minden csók (Szörényi L.–Bródy J.) – Nincsen olyan ember (Payer–S. Nagy I.)
  • 1967
    • SP 350: Nézz rám (Szörényi L.–Bródy J.) – Keresem a szót (Szörényi L.–Bródy J.) A második számot Koncz Zsuzsa énekli.
    • EP 27380: Talán egy nap (Szörényi L.–Bródy J.) Hacki Tamás lemeze, kísér Rahói Ern? zenekara.
    • SP 439: Miszter Alkohol (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Szőke Anni balladája (Illés L.–Bródy J.) Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli.
  • 1968
    • SP 468: Hajnali lány (Szörényi Sz.–Bródy J.) Koncz Zsuzsa énekli.
    • SP 487: Eretnek vágy (Illés L.–Barna É.) Koncz Zsuzsa énekli.
    • SP 525: Színes ceruzák (Szörényi L.–Bródy J.) (Koncz Zsuzsa énekli)
    • SP 530: Amikor én még kissrác voltam (Szörényi L.–Bródy J.)
  • 1969
    • SP 654: Ma végre jó a kedvem (Illés L.–Bródy J.) – Azt hitted, kis bolond (Szörényi Sz.–Bródy J.) Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli.
    • SP 566 Jaj, Józsikám (Szörényi Sz.–Bródy J.) – És most itt vagy velem (Szörényi Sz.–Bródy J.) Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli.
  • 1970
    • SP 765: Én nem tudtam azt kérem (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Korai még (Bródy J.–R. Burns–Kormos I.) Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli.
  • 1971
    • SP 799: Barbara (Bródy J.) – André (je t’aime) (Szörényi L.–Bródy J.) Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli.
    • SP 819: Ne sírj kedvesem (Tolcsvay L.–Tolcsvay Béla) – Akire nézek (Illés L.–Bródy J.) Mindkét szám az MTV Tapsifüles című műsorában hangzott el Koncz Zsuzsa el?adásában, a második számot az Illés-együttes kíséri.
    • SP 854: Rég volt, szép volt (Szörényi L.–Bródy J.) – Elvonult a vihar (Szörényi L.–Bródy J.) V. Táncdalfesztivál dalai, az elsőt Koncz Zsuzsa énekli az Illés-zenekarral.
  • 1972: SP 70006: Mondd el, ha kell (Illés L.–Bródy J.) Koncz Zsuzsa fesztiváldala 1972–ben. A Fesztiválzenekarban Pásztory Zoltán dobol.
  • 1973
    • SP 70041: Karolj át (Szörényi L.–Bródy J.) – Rakd fel a szemüveget (Szörényi L.–Bródy J.) Az els? számot a Tessék választani! című műsorban mutatták be. Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli. Ez az utolsó Illés és Koncz közös kislemez. A Jelbeszéd című LP–vel együtt tiltották be, és bojkottálta a Magyar Rádió.
    • SP 70058: Dal az ártatlanságról (Szörényi L.–Bródy J.) – Bánatvirág (Szörényi L.–Bródy J.) Mindkét szám Szörényi Levente Utazás cím? els? szólólemezéről való.
  • 1977: SPS 70244: Miszter Alkohol (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Szőke Anni balladája (Illés L.–Bródy J.)
  • 1979: SLPX 17585 Tessék választani válogatás (Két hosszú év (Illés L.–Serf?z? A.)) Az Új Illés-együttes száma

Az Illés-együttes dalai válogatáslemezeken

  • 1965: LPX 7336: Ritmus ’65 (Nem híres jazz énekes km.,Se piangi se ridi km.,Bucket Seats,Protonok tánca)
  • 1968: LPX 17395: Táncdalfesztivál 1968 (Amikor én még kissrác voltam, Színes ceruzák)
  • 1972: AMIGA Stereo 4 55 885 Gruppe ILLÉS Wo ist Julia-Júliára várunk (Szörényi L.–Bródy J.–I. Branoner) – Komm, geh mit mir-Szerelem (Szörényi L.–Bródy J.–D. Schneider)
  • 1975: AMIGA Stereo 8 55 399: 20 x Beat slágerválogatás (Szörényi L.–Bródy J.–I. Branoner: Wo ist Julia)
  • 1977: SLPX 17536: Fényes Szabolcs dalai (Táskarádió)
  • 1978: SLPX 17557: Láss, ne csak nézz Az 1978–as VIT–re készült válogatás (Láss, ne csak nézz, Életrajz, Álmodunk és ébredünk, Nem akarok állni)
  • 1982: LPX 17740: Rocklegendák I. (Táskarádió, Rohan az idő). A Rohan az idő nem azonos a kislemezfelvétellel.
  • 1982: SLPX 17707: „Sztárok 33–on” A Verkli együttes lemeze, az LP a) oldalán 20 Illés sláger hallható diszkó–feldolgozásban
  • 1983: SPLX 17768: Rocklegendák II. (Elvonult a vihar, Rég volt, szép volt)
  • 1990: SLPM 37394: „Calypso–873” (Ne gondold)
  • 1990: C&C 29513: „MUKI” Muck Ferenc jazzlemezén két Illés–szám feldolgozása (Még fáj minden csók, Az utcán)
  • 1991: SLPM 37549: Táncdalfesztivál 1966 (Még fáj minden csók)

Az Illés-együttes mint kísérőzenekar

  • 1964: LP 7325: Bodrogi Gyula A Patyolat akció című els? magyar zenés film hanganyaga.(Vonatzene)
  • 1965
    • SP 246: Mátray Zsuzsa (E L’umo per me, Miért nem vagy nálam)
    • SP 248: Németh József (California Sun; Ugye nem igaz)
    • SP 259: Korda György (Hippy, Hippy Shake)
    • SP 265: Mary Zsuzsa (Te szeress legalább)
    • EP 7324: Korda György (Se piangi, se ridi; Dzsingisz kán, Quando vedrai la mia ragazza; Nem kell nékem nagyhercegnő)
    • SP 266: Ambrus Kyri (Oh, Henry)
    • EP 7328: Ambrus Kyri (Kiss Me Sailor; Annyi baj legyen, Call On Me; Nem híres jazzénekes)
    • EP 7346: Koncz Zsuzsa (Long Live Love; Go To See My Babe) (I’ve Fallen In Love; All Over the World)
    • SP 283: Korda György (I Saw Linda Yesterday)
  • 1966
    • SP 292: Ambrus Kyri (Ne szóljon meg senki)
    • SP 293: Bende Zsolt (Úgy fáj a szív)
    • EP 7361: Koncz Zsuzsa (Ébredj fel; Rosszul szerettél; Beléptél az életembe)
    • SP 323: Koncz Zsuzsa (Most az egyszer táncoljunk egy tangót)
    • SP 332: Koncz Zsuzsa (Itt élsz valahol)
    • SP 343: Voith Ági (Nem szoktam hazudni)
  • 1967
    • SP 353: Kovács Kati (Illés L.–S. Nagy I.: Többé ne telefonálj)
    • SP 357: Aradszky László (Pókháló az ablakon)
    • SP 363: Dobos Attila (Albérlet az emeleten)
    • SP 367: Ambrus Kyri (Nem értem a fiúkat)
    • Rádiófelvétel: Máté Péter (Úgy várom, jössz–e már)
  • 1968: LPX 17388: Dobos Attila táncdalai 1978 (Albérlet az emeleten)
  • 1970: LPX 17409: Lovas Róbert: A tettes én vagyok szerz?i nagylemez (Pókháló az ablakon)
  • 1971: SP 838: Zalatnay Sarolta (Tolcsvay L.–Tolcsvay B.: Ne sírj kedvesem) Párhuzamosan létezett ez a kislemez a Koncz Zsuzsa & Tolcsvayék és a Trió kislemezzel
  • 1984: SLPM 17896 Máté Péter: Elmegyek válogatáslemez (Úgy várom, jössz–e már)

Az Illés-együttes filmzenéi

  • 1967 Ezek a fiatalok (Zene)
  • 1967 Fiúk a térről (Zene)
  • 1967 Szevasz, Vera (Zene)
  • 1968 Holdudvar (Zene), Kovács Kati (ének)
  • 1968 Eltávozott nap (Zene), Kovács Kati (ének)
  • 1969 Az oroszlán ugrani készül (Zene, ének)
  • 1969 B?bájosok (Zene)
  • 1970 Szép leányok, ne sírjatok (Zene)
  • 1971 A sípoló macskakő (Zene)
  • 1972 Petőfi ’73 (Zene)
  • 1973 Álljon meg a menet (Zene)
  • 1973 Szabad lélegzet (Zene)

Az Illés-együttes filmjei

  • Ezek a fiatalok (1967)
  • Extázis 7-től 10-ig (1969)
  • Add a kezed (Illés Show) (1972)
  • A koncert (1981)
  • István, a király (1983)
  • Népstadion ’90 (1990)
  • Karácsony FMH (1992)
  • Illés koncert ’96 (1996)
  • Antológia “Illés-sztori” (1999) (13 részes sorozat)
  • Szuperkoncert – Népstadion (2001)
  • Csíkszereda (2005)
  • Hattyúdal (2011) (Szörényi Levente szólókoncertje, amelynek a végén több Illés dal is elhangzik szimfonikus hangszerelésben.)

Könyvek, amelyekben az Illés-együttes szerepel

  • Újévi táncalbum 1968 (1967)
  • Várhelyi Antal: Az Illés, Metro, Omega, Atlasz, Pannonia együttesek m?sorából (1968)
  • Az Illés együttes legsikeresebb dalai (1971)
  • Miklós Tibor – Takács Ágnes: Keresem a szót, keresem a hangot (1977)
  • Koltay Gábor: Szörényi-Bródy (1980)
  • Koltay Gábor: A koncert – dosszié (1981)
  • Koltay Gábor: István, a király (1984)
  • Enyedi Zoltán – Fáth Péter – Kende Tamás – Kresz Albert: István, a király – Illés – Népstadion, 1990. szeptember 15. (1990)
  • Szebeni András: Illés jelentés ’96 (1996)
  • Muszty Bea – Dobay András: Illés daloskönyv (1996)
  • Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem (1999)
  • Szörényi Levente: De ki adja vissza a hitünket?!
  • Koltay Gábor: István, a király emlékkönyv 1983–2008 (2008)

Jegyzetek

  1. ? Sz?nyei Tamás: Titkosszolgák a magyar rock körül
  2. ? Bródy János Szatmárnémetiben
Illes 2jpg
 Kaptunk némi kiegészítést az Illés zenekarral kapcsolatban Jenei Szilvesztertől, amit nagyon szépen köszönünk:

“halihó!

véletlenül találtam ezt a oldalt, nagyon jó, alapos infók vannak az “érdekeltségi körömről” (Új Illés együttes), de egy kicsit hiányos…
Például a “Fesztiválsikerek” közt nem lett megemlítve a Metonóm’77, ahol a zenekar első díjat nyert, kicsit el van kenve a zenekar utóélete, többször voltuk az NDK-s Round TV-műsorban, a SZU-ban a magyar zenekarok közül a leghosszabb turnékat csináltuk (volt olyan év, hogy 88 előadás két és fél hónap alatt, satöbb…) a lemezek közt még csináltunk egy angol nyelvű lemezt a csehszlovák OPUS-nál (Islands) satöbbi…
Van egy honlapom, ott is lehetnek infók erről-arról (pl. rólam…): http://www.jeneiszilveszter.hu

Örülök Nektek, Üdv!

Jenei Szilveszter”

Hivatkozások

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 5.5/10 (2 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
sze 202013
 

Ihász Gábor az egyik kedvenc előadóm és zeneszerzőm volt és lesz. 16 – 17 éves lehettem mikor Temerinben a könyvesboltban (Papír Pistánál ) Magyarországi lemezeket és kazettákat kezdtek árulni. ( Ez volt az első ilyen alkalom, hogy Vajdaságban Magyar lemezeket kazettákat kezdtek árulni hivatalosan ) Én aki mindig is nagy rajongója voltam a magyar könnyűzenének, rögtön lecsaptam a kínálkozó alkalomra. Emlékszem Vasárnap volt mikor a kirakatban megláttam a Magyar együtteseket lemezeit. Alig tudtam kivárni a hétfőt, hogy megvegyem valamennyit. Nem voltam soha egy Rockefeller de most még is volt némi pénzem. Részben azért mert a nyári szünetben munkát vállaltam egy helybéli vízszerelőnél, részben azért mert már pénzért játszottunk a lagzikban, részben meg azért mert pont ekkor volt a temerini búcsú. Ilyenkor a szülőktől mindig kaptunk pénzt szórakozásra. Én ebben a búcsúban egy vasat sem költöttem. Félretettem az összes pénzem lemezekre.
Ihász Gábor kazettája is köztük volt. Igaz hogy erről a kazettáról mindössze egy két dalt ismertem a “Múlnak a gyermekévek” és az “Olyan jól esik mindig a szívemnek” című dalt. Elmondhatom, hogy miután meghallgattam az anyagot nagyon megtetszett rajta valamennyi. Szinte nem volt rajta olyan dal ami ne lopta volna be magát a szívembe. pl. Gyerünk Srácok, Megemelem a kalapomat, Szerelmes az én lányom …
A mai napig szívesen hallgatom és játszom Ihász Gábor dalait.

Ihász Gáborról elmondhatjuk, hogy olyan dalokat írt, melyek fülbemászók, kellemesek és rólunk szól, emberekről, az életünkről a minden napjainkról.

/Faragó László /

Élete

Korai évei

Édesapja a honvédségnél hivatásos tisztként dolgozott, szabadidejében labdarúgó játékvezetőként tevékenykedett. Gábor egyetlen testvére, Kálmán a Vasasnál focizott, először magyar, később olimpiai bajnok lett (Tokió, 1964).

Középiskolai tanulmányait az Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskolában kezdte 1961-ben, majd a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban fejezte be, ahol sikeres érettségi vizsgát tett. Itt ismerkedett meg Pintér Évával, későbbi feleségével, akivel 1966-ban házasságot kötöttek. Két évvel később megszületett lányuk, Adrienn.

Labdarúgói karrierje

Ihász Gábor labdarúgó pályafutását a Vasasnál kezdte, mint korábban bátyja, ám 20 éves korában (1966) egy rutinvizsgálatnál kiderült, hogy szívproblémái miatt versenyszerűen már nem játszhat tovább. Ezért gyúró lett a felnőtt focicsapatnál. Később a Vasas felnőtt női kézilabda csapatánál is gyúrói állást kapott.

Második felesége, Hajós Mária, a Vasasnál kézilabdázott. Tőle született fia, ifjabb Ihász Gábor 1981-ben.

Zenei pályafutása

Gitározni autodidakta módon tanult meg. Első sikeres dalával, a Kék csillag fenn az égen cíművel az 1960-as évek végén jelentkezett. Szécsi Pál zeneszerzője volt. Hazánk minden jelentősebb városában megfordult a Fonográf (együttes), a Kék csillag, az Express és más együttesekkel, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival, Korda Györggyel, a Heilig-Eszményi párossal, sőt Szűcs Judit és Máté Péter lemezein is olvashatjuk a nevét szerzőként. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió rendszeres szereplője volt; 2 önálló nagylemeze jelent meg életében, s egy halála után, de azt is ő készítette elő. A ‘Metronóm 77’ fesztiválon a Múlnak a gyermekévek című, S. Nagy Istvánnal közösen írt szerzeménye közönségdíjat nyert.

Mindössze 40 éves volt, mikor unokája megszületett, így ő lett Magyarország első „popnagypapája”.

Életében csupán két lemeze jelent meg, az első 1980-ban, a második 1983-ban.

Lemezei

  • Ihász I. (1980)
  • Ihász II. (1983)

Posztumusz lemezek

  • Életem, dalaim (1989)
  • Múlnak a gyermekévek (1994)
  • Égi Trió (Ihász Gábor, Szécsi Pál, Máté Péter) (1996)
  • Amíg a szív dobog (1999)
  • Im memoriam Ihász Gábor

Források

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
jún 112012
 

Sárgul már a kukoricaszár,  Kis csónakom,  Kombiné, Kicsiny falum ott születtem én, Halvány őszirózsa, Egy asszony miatt vagyok ilyen léha. Az ember egy léha, Ezekkel a kakasokkal, Húszéves kor, Fa leszek, Én édes Katinkám,    – csak néhány cím a vajdasági 3+2 Együttes slágerei  közül, amelyeket a Kárpát-medence minden területén szeretnek. Ezek nélkül ma már alig képzelhető el magyar lakodalom.

A lakodalmas rock őstörténete

A HETVENES ÉVEKBEN VALAHOL …a bús, kietlen, homokos Dél-Bánátban új szórakoztató zenei irányzat kelt életre. Hívták-hívják lakodalmas rocknak, Bugyi-rocknak, az első – akár emblematikus – zenekarának pedig a Bugyi testvérekből álló 3 + 2 tekinthető.

 

Népmesébe illő történetről van szó, ugyanis a Bugyi testvérek hárman vannak. Voltaképpen Bugyi János, az ürményházai (Jermenovci) kocsmáros tehet az egészről, aki két fiának, Gyulának és Jancsinak is villanygitárt vett valamikor a hatvanas években, hogy ne csak a hagyományos tamburán szaggassák a húrt. A fiúk kezdetben a papa kocsmájában, majd bálokon és lagzikban muzsikálták az öreg zenészektől eltanult repertoárt, ami a lakodalmakban közkedvelt nótákból, csárdásokból állt, de néha jöhetett a rockzene is, úgyhogy háromnyelvű volt a produkció: magyar, szerb, angol.

A 3 + 2 igazi karrierje azonban csak a nyolcvanas évek elején indult el, amikor már a dél-bácskai Temerinben éltek, s egyre közkedveltebbekké váltak, igaz, még ekkor sem ebből éltek. Aztán egy profi hangtechnikust is bevettek a bandába, ő vette fel a Halvány őszi rózsa, a Kicsiny falum, a Kombiné, az Egy asszony miatt vagyok ilyen léha című számokat, amelyeket legelőször a helyi rádióadók adtak le. Sikerük egyik nyilvánvaló oka az volt, hogy modernebb, divatosabb elektronikus hangszereken játszották (gitárok, szintetizátor, dob) az egyébként közismert dalokat. Aztán a fiúk gyerekkori álma is valóra vált, miután egy szabadkai stúdióban – saját költségükön – elkészítették első lemezük anyagát. A nagy lemezkiadók viszont csak akkor adták volna ki az anyagot, ha lemezükre biztos megrendeléseket szereznek a zenészek. Ez bejött, miután az egyik szabadkai árus üzent zágrábi cégének, a Jugotonnak, hogy ő maga vagy tízezret kapásból el tudna sózni. A lemez megjelent, és egymillió ötszázezer példányt adtak el belőle. A fáma szerint a Jugotonban a fejesek verték a fejüket a falba, hogy egy ekkora piac évtizedek óta kiaknázatlanul hevert az orruk előtt. Később az is kiderült, hogy nem csak a vajdasági magyarok veszik a 3 + 2-t, hisz már az első lemezből több ment el, mint ahány vajdasági magyar összesen volt, így aztán nem csoda, hogy a 3 + 2 – lemezek a legkeresettebb magyarországi csempészcikké is váltak.

A zenekar – akadt köztük, aki életében ekkor járt itt először – 1986-ban már “live show” formában is megjelent, 1987 februárjában pedig már a Budapest Sportcsarnokban adott koncertet. A kultúr-politikusok és a sajtó őrjöngött, az Országos Rendező Iroda kezdetben meg is akarta csáklyázni a sportcsarnokbeli koncertet, de aztán mégis meghajoltak a profit előtt. A 3 + 2-re ugyanis többen voltak kíváncsiak, mint az akkoriban errefelé turnézó Tina Turnerre vagy Elton Johnra.

Forrás 3+2 zenekar hivatalos honlapja: http://www.3plusz2.hu/

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
jún 052012
 

A Locomotiv GT,  röviden LGT (becézve Loksi) a magyar rockzene egyik legnagyobb hatású együttese. A zenekar nevében a GT a Gran Turismo rövidítése, utalva a tagok előtt álló hosszú útra. Az LGT névadó szimbólumának eredete nem tisztázott: a legelső lemezükön felbukkanó,  akkor még akváriumban álló stilizált gőzmozdony végigkísérte a banda történetét. Lemezborítók sokaságán szerepelt (az egyik album egyenesen a 424 – Mozdonyopera címet viseli) a búcsúkoncerten pedig showelemként egy valódi gőzösön érkezett a Nyugati pályaudvarra a négy zenész.

A zenekar története

A kezdetek (1971-1973)

1970-ben az Ifjúsági Magazin a közönség szavazatai alapján állította össze a legjobb magyar együttest. Tagjai: Radics Béla (gitár), Sztevanovity Zorán (akkordgitár), Frenreisz Károly (basszus), Presser Gábor (orgona), Laux József (dob), Fülöp Ervin (fúvósok), Benkő László (fúvósok), Kóbor János (ének). Ez volt a „supergroup I.”, de ilyen felállásban soha nem játszott az együttes. Az álomcsapatból Frenreisz, Presser és Laux a Supergroup II-ből Barta Tamással kiegészülve hivatalosan 1971. április 6-án alakította meg az LGT-t Budapesten. Alapítói ekkor már ismert, sikeres karriert befutott zenészek voltak, élükön az Omegából érkezett zeneszerző-billentyűs-énekessel, Presser Gáborral. Szintén az Omega sorait erősítette korábban a dobos (és menedzser), Laux József és felesége, Adamis Anna szövegíró, Presser állandó szerzőtársa, „az LGT ötödik tagja”. Az LGT megalakulásával a magyarországi népszerűsége csúcsán lévő Omega ily módon kettészakadt, ami komoly indulatokat kavart (erre utal a Boldog vagyok szövege, amire a “maradék” Omega a Hűtlen Barátok című dallal válaszolt). A basszusgitárt a tehetséges, egyéni hangú Frenreisz Károly vette kézbe, aki korábban a Metróban tett szert hírnévre, a szólógitáros pedig a szintén legendás tudású ex-hungáriás Barta Tamás lett.

Bemutatkozó koncertjüket a Budai Parkszínpadon tartották júliusban, és augusztusban meg is jelent első kislemezük, amely a Boldog vagyok és a Ha volna szíved című dalokat tartalmazta. Októberben a Tolcsvay Trióval közös klubot nyithattak a Kertészeti Egyetemen. Még 1971 novemberében az Ezüst nyár (Silver Summer) című dalukkal kivívott népszerűségüknek köszönhetően díszvendégként kiutazhattak a tokiói, Yamaha védnöksége alatt álló World Popular Song Festivalra, ahol az Érints meg angol nyelvű verziója (Touch Me, Love Me, Rock Me) hatalmas sikert aratott. Ismét megszületett egy kislemez, rajta a két angol slágerrel.

1971 decemberében megjelent az LGT első albuma, mely a Locomotiv GT címet viselte. A hazai közönség soraiban első, a korszak brit progresszív rockzenéjének hatását mutató elvontabb alkotásaikkal nem arattak olyan nagy sikert, mint külföldön, nyugaton azonban karrierjük továbbívelt, főleg miután a New Musical Express Tremeloes kíséretében Budapestre érkező munkatársa az LGT fellépése hallatán megírta, hogy „az új rock-szenzáció Keletről jöhet!” („The new rock sensation could come from the East!”). Nem kis mértékben ennek hatására az LGT 1972 májusában az európai kontinensről egyedüli együttesként kiutazhatott az angliai Lincolnban megrendezett Great Western Express Festivalra, ahol olyan legendás zenekarok és énekesek mellett léptek fel – a szakadó esőben –, mint a Genesis, a Beach Boys, Joe Cocker és a Faces.

1972 őszén megjelent az itthon hangszerelt, de Londonban felvett második albumuk, az első lemez hangzását hangzását folytató Ringasd el magad, illetve a Szeress nagyon/Csak egy szóra című kislemez. (Egyúttal Zalatnay Saroltának elkészítették az Álmodj velem című albumot és három kislemezt.) Eközben felmerült, hogy az LGT a tapasztalatok birtokában nem lenne-e hajlandó megzenésíteni Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényét. Az együttes vállalta a feladatot, ám a színpadi lekötöttséget ellenző Frenreisz 1973-ban kilépett és megalakította saját együttesét, a Skorpiót. Helyére egy újabb ex-Omega tagot hívtak az artistaképzőt végzett Somló Tamás személyében, aki időközben a Non-Stop együttesben is megfordult. A Popfesztivál hallatlanul nagy sikert könyvelhetett el, öt országban mutatták be.

A nagy sikerek kora (1973-1980)

1973-ban készült el a harmadik, az előzőeknél emészthetőbb hangzású album, a Bummm!, amely itthon is meghozta az igazi sikert és népszerűséget az LGT számára. Az album legismertebb dalai: Ringasd el magad, Kék asszony, Gyere, gyere ki a hegyoldalba, ő még csak most tizennégy, Vallomás, Miénk itt a tér. Az albumot egy évvel később, Barta “disszidálása” miatt betiltották. Az LGT ennek ellenére háttérbe szorította az addig egyeduralkodó Omegát.

Ebben az évben ismét kiutaztak Nagy-Britanniába, ahol tévéműsorban szerepeltek, koncerteztek és lemezfelvételeket készítettek. 1974-ben ezt egy három hónapos amerikai turné fejelte meg, ami szédítő sikerekkel kecsegtetett: Jimmy Miller, a Rolling Stones impresszáriója karolta fel egy új, angol nyelvű lemeztervüket. A munkálatok azonban végül félbeszakadtak – a Magyar Népköztársaság letiltotta a lemez kiadását – ráadásul Barta Tamás úgy döntött, hogy nem tér haza, és kint épít karriert. Helyettesítésére a Generálból érkezett Karácsony János, és már az ő közreműködésével készült az 1975-ben megjelent negyedik album, a Mindig magasabbra. A címadó dal mellett az album legismertebb dalai az alábbiak: Szólj rám, ha hangosan énekelek, Neked írom a dalt, Álomarcú lány, Egy elfelejtett szó.

Az együttes 1973-1976 között Kovács Kati kísérő zenekara volt, négy közös albumot is készítettek (Kovács Kati és a Locomotiv GT, Rock and roller, Közel a Naphoz, Kati), legsikeresebb dalaik a Rock and Roller és a Szólj rám, ha hangosan énekelek. Akkora sikernek örvendtek, hogy a külföldi munkák miatt itthon háttérbe szorult énekesnő ismét élvonalba került. Még közös tévéshow-t is készítettek vele. Zorán számára is írtak három albumnyi zenét.

1976 termése volt a szintén betiltott, Locomotiv GT V. címet viselő dupla album, amely olyan slágereket tartalmazott, mint A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, a Ha a csend beszélni tudna, a Fiú és a Mindenki. A hatalmas sikert a dobos Laux József már csak külföldről kísérhette figyelemmel: az Egyesült Államokba ment, ahol hangmérnök lett. Utódja egy NDK-s turné erejéig a Skorpiós Németh Gábor, aztán egy sikeres erdélyi turnén az Atlaszos Szekeres Gábor, végül az ifjú Solti János lett a Generál soraiból, akivel kiteljesedett a végleges felállás.

Az 1977-es Zene – Mindenki másképp csinálja című album ismét hatalmas siker volt. Rengeteg népszerű dalt rögzítettek Sándor Pál filmrendező segítségével televíziós adás keretében: ekkor született A Rádió, a Zoránnal és Demjén Ferenccel előadott Jóbarátok vagyunk, a Mindenki másképp csinálja, a somlói Boogie a zongorán, valamint az ekkoriban elhunyt színész, Somogyvári Rudolf emlékére írt Egy elkésett dal. Ugyanebben az évben Presser Gábor – a rockműfaj képviselői közül elsőként – Erkel Ferenc-díjat kapott, a szövegek írásában pedig ez idő tájt kezdett mind nagyobb szerepet vállalni Zorán fivére, Sztevanovity Dusán. A sikerek mellett azonban kellemetlenségekből is jutott bőven a négy zenésznek: a második romániai turné után kitiltották őket keleti szomszédunktól, és egy időre Magyarországon is letiltották fellépéseiket.

1978-ban elkészült a dupla válogatáslemez, az Aranyalbum 1971–76 és a Mindenki című album, amelyet többek között a Hirdetés, a Nem adom fel, a Nézd, az őrült és a Mindenféle emberek tett híressé. 1979-ben „csupán” egy kettős kislemezt sikerült tető alá hozni, azonban ennek mind a négy dala ismert és népszerű lett: Annyi mindent nem szerettem, Pokolba már a szép szavakkal, Miénk ez a cirkusz, Veled, csak veled. 1980-ban ismét dupla album jelent meg, a Loksi. Ez volt az első lemez, amiért a zenekar előadóművészi jogdíjat kapott: 25 000 példány felett fejenként 70 fillért.

Az LGT végeű (1980-1987)

1980-ban az LGT részt vett a fantasztikus közös turnén az Omegával és a Beatricével. A koncertsorozat jelentőségét egyrészt a két ősi rivális együttes kibékülése ( az Omega blokkban saját szerzeményeinek előadásakor Presser is zenélt, a koncertek végén pedig az Omega és az LGT közösen adta elő a Gyöngyhajú lányt), másrészt a rendszer által a perifiérára szorított Beatrice szereplése fokozta. A turnét nagy sikerű élő album is dokumentálta. A szabadtéri fellépések során – többek között a Kisstadionban – sokak szerint az LGT nyújtotta a legemlékezetesebb teljesítményt. 1981-ben a Szovjetunió, 1982-ben pedig a “baráti” Bulgária közönsége láthatta a Locomotiv GT csapatát.

1982-1983-ban az LGT az EMI-jal szerződésben angol nyelvű albumon dolgozhatott a legendás Abbey Roadon. Ennek magyar nyelvű változata 1982-ban itthon is megjelent – valamely furcsa oknál fogva Locomotiv GT X. címmel. Presser Gábor erre így emlékezett vissza:

1983.
Otthon jó.
Itthon is megjelenik a lemez, a zenekar rosszul számolja össze az eddig kiadottakat, és LGT X-nek nevezi, pedig csak a kilencedik. Most már mindegy. Ki van nyomtatva. A hátralevő rövid időben a zenekar számszakilag már nem jön rendbe.
 

Az album azonban már nem volt olyan népszerű, mint az eddigiek, pedig a Zenevonat igazi nagy sláger lett róla. Az LGT 1984-ben másfél hónapon át a Szovjetunióban koncertezhetett, ahol összesen mintegy 350 000 néző tombolta végig a fellépéseiket Leningrádban, Rigában, Tallinnban és Moszkvában. Presser visszaemlékezésében így ír:

Hatalmas ember, hatalmas megtiszteltetés, hatalmas ország, hatalmas stadionok, hatalmas pezsgők, hatalmas honvágy.
Haza kéne menni…
Itthon nagyon-nagyon jó.
Nagyon jó.
Jó.
Nem jó.
Valahogy megy ki a divatból a zene, valami más jön be, amit az LGT nem tud.
 

1984-ben jelent meg az első magyar óriás kislemez (mai szóhasználattal élve maxi), amely az Első magyar óriás kislemez címet viselte. Az együttes kedvetlenségét csak növelte, hogy a négy számból kettőt le akartak tiltani – a Kinn is vagyok, benn is vagyok mint burkoltan erotikusnak minősített szám még csak-csak átment a rostán, de a „kész lázítás” ítéletét kiérdemlő Dalaktika sosem jelent meg.

A zenekar készül a búcsúlemezre.
 

Ez 1984-ben jelent meg, és az Ellenfél nélkül címet viseli. Itt is átírásokhoz kellett folyamodni, és az igénytelen popzenei dömping hatása alatt álló nagyközönség sem értékelte igazán az „utolsó” alkotást. A turnék ritkultak, az utolsó fellépésre a „törzshelyen”, a Tabánban került sor 1987. május 2-án. Ezután az LGT gyakorlatilag megszűnt: „elhatározza, hogy végtelen időre felfüggeszti magát, de nem oszlik fel”. Presser, Karácsony és Somló szólókarrierbe kezdett, Solti pedig más együtteseknek dobolt. Egymás lemezein olykor dolgoztak együtt, de a Loksi nem adott ki több albumot.

Búcsúkoncertek és két új lemez (1992 óta)

Hét és fél évvel az Ellenfél nélkül megjelenése után, 1992. május 14-étől kezdve a Nyugati pályaudvar épületében tízezrek jelentek meg az LGT Posta Bank által finanszírozott búcsúkoncertjén – pontosabban búcsúkoncertjein, mivel a két főpróba is hatalmas érdeklődésre tartott számot, majd még két ráadást rendeztek. Aztán mindenki azt hitte, hogy az ötszörös búcsúkoncertet követően az LGT végleg eltávozott a magyar könnyűzene színpadáról. Nem így történt. 1996-ban a zenekar 25. születésnapján széles- ám kvázi zártkörű bulit tartottak a zenekar egykori tagjai, majd 1997-ben kétszer is kvázi összeálltak néhány szám erejéig, egyszer a Dandó Péter emlékére, másodszor pedig Somló Tamás 50. születésnapjára rendezett koncerteken.

1997-ben váratlanul új album jelent meg, a 424 – Mozdonyopera. Az album létrejötte a véletlennek köszönhető. A régi ismerős, Sándor Pál a róluk 1980-ban készült Volt 1×1 zenekar című film előkészületei során felkereste a tagokat, akik bevonultak a stúdióba, és az együttzenélés örömétől átitatva elkezdtek új dalokat írni. Ezek azonban már nem fértek bele a műsorba. Így aztán megjelenhetett az új, az eddigieknél kicsit melankólikusabb, „öregesebb” lemez. A munkálatokat itthon, teljes titoktartás közepette sikerült elvégezniük, a CD-k külföldön készültek.

1999-ben a Westel Kapcsolat napon kétszázezres közönség elűtt lépett fel a legendás rockzenekar. 2002-ben egésznapos LGT-fesztivált rendeztek az Óbudai-szigeten, amelyen a Popfesztivál részletei hangzottak el, valamint egy, az LGT zenéire készült balettet is bemutattak. 2002-ben aztán még egy meglepetéssel, egy új stúdióalbummal rukkolt elő a zenekar, A fiúk a kocsmába mentek címmel.

  1. december 5-én Frenreisz Károly 60 éves jubileumi koncertjén fellépett az „ős”-LGT is Frenreisz-Presser-Laux-Karácsony felállásban (utóbbi az elhunyt Barta helyett).

Az LGT 2007. július 29-én a marosvásárhelyi Félszigeten, augusztus 2-án Budapesten, a Klebelsberg Kúnó Kulturális Központban, augusztus 7-én pedig a budapesti Sziget Fesztivál nulladik napján lépett fel. A koncertet becslések szerint mintegy negyvenezren látták.

Az LGT külföldön

  • 1971
    • november – Japán, Tokió: Yamaha-fesztivál (World Popular Song Festival). Különdíj a Touch Me, Love Me, Rock Me-ért.
  • 1972
    • május 26–29. – Egyesült Királyság, Lincoln: az LGT a Great Western Express Festival egyetlen fellépője a kontinensről.
    • Az együttes a svédországi Sundsvallba utazik fellépni, de munkavállalási engedély híján fél napon belül kitoloncolják őket.
  • 1973
    • április – Lengyelországi turné.
    • május – NDK, Berlin: kislemezfelvételek.
    • július-augusztus – Egyesült Királyság, London: Ally Pally Festival; Kelet-Berlin: Világifjúsági Találkozó (VIT).
    • augusztus – Lengyelország, Sopot: fellépés a sopoti dalfesztiválon.
    • szeptember – Csehszlovákiai turné.
    • október 22–november 30. – Egyesült Királyság, London: lemezfelvétel a CBS-szel szerződésben.
    • december – Ismét lengyel turné.
  • 1974
    • május – Koncertek a Vajdaságban.
    • június – Tévéfelvétel a londoni Rainbow Theatre-ben Dick Clark In Concert című műsora számára.
    • június-július – Amerikai Egyesült Államok: turné, tévéműsorok, fellépés több fesztiválon (például az Ozark Music Festivalon), stúdiómunkálatok.
    • augusztus 10. – Koncert a finnországi Turkuban megrendezett Ruisrock fesztiválon.
    • augusztus-szeptember – Meghosszabbított amerikai tartózkodás, kudarcba fulladt lemezfelvételek.
    • október – Lengyelországi turné.
  • 1975
    • június – Lengyelországi turné.
    • szeptember – Lengyelországi turné.
    • október 27–30. – Lemezfelvételek Csehszlovákiában, a Prága melletti Dejvicében.
    • november – Japán, Tokió: ismét Yamaha-fesztivál.
  • 1976
    • március – Lengyelország, Varsó: koncertfelvételek készülnek a Sala Kongresowában tartott fellépésekről.
    • október 29–30. – Két berlini koncert.
    • december – Romániai turné. Az Atlasz dobosa, Szekeres Gábor játszik Laux helyén.
  • 1977
    • március – Lengyelországi turné.
    • október – Jugoszláviai turné.
    • november – Londoni fellépések.
    • november-december – Második romániai turné. Botrányos jelenet a bukaresti Ceausescu-palotában, már-már tettlegességig fajuló vita a helyi bőrkabátosokkal. A következmény: külügyminisztériumi jegyzékváltás és kitiltás Romániából.
  • 1978
    • november – Lengyel turné a V’moto-rockkal, Zoránnal és Zalatnay Saroltával közösen.
  • 1979
    • január – Magyar gálaest a cannes-i MIDEM-en, ahol Laux is feltűnik.
    • május-június – Szovjet turné, fellépések Leningrádban, Vilniusban, Kaunasban, Rigában és Moszkvában.
    • július – Fellépések Bulgáriában, az Arany Orfeusz Fesztivál gálaestjén és önálló koncerteken.
    • november – Kubai turné.
  • 1980
    • október – NDK, Rostock: egy tévéfelvételen találkoznak Chris Johnnal, az EMI kelet-európai kereskedelmi igazgatójával. Megmutatják neki az NSZK-ban és Svédországban frissen megjelent angol nyelv? lemezt – ez lesz a későbbi EMI-szerződés alapja.
  • 1981
    • május-június – Hathetes turné a Szovjetunióban. Leningrádban, Rigában, Tallinnban, Vilniusban, Jerevánban, Bakuban és Moszkvában játszanak.
    • nyár-ősz – Két hét a londoni Abbey Road Studiosban, ahol három demót vesznek fel: Prima Donna, Memory, Ready for Love (Primadonna, Titkos szobák szerelme, A dal a miénk).
    • november-december – Félbeszakadt lengyelországi turné. Az egyik koncerten bőrkabátosok jelennek meg, és rövid úton távozásra bírják a zenekart, így a zenekar elsőként értesül arról, hogy Wojciech Jaruzelski bevezette a szükségállapotot.
  • 1982
    • március 31. – NSZK, Hamburg: magyar popgála, melynek műsorát az LGT zárja, a koncert végén az Ezüst nyár örömzenébe torkollik.
  • 1983
    • február-március – Ismét Londonban: fotózás, interjúk, tévéfelvételek, turné a 10cc előzenekaraként, végül egy önálló koncert.
  • 1984
    • május 10–június 10. – Szovjet turné Leningrád, Riga, Tallinn, Moszkva állomásokkal.
    • szeptember – Törökország, Isztambul: két koncert Katona Klárival egy ókori amfiteátrumban, homokviharral főszerezve.
  • 1986
    • június – Három koncert Csehszlovákiában.
    • július 11. – Dánia, Albertslund: az LGT a Koppenhága közelében megrendezett Freds Festivalon Révész Sándor társaságában lép fel.
  • 2007
    • július 29. – Erdély, Marosvásárhely: 30 év távollét (és kitiltás) után az LGT újból fellép Erdélyben, a Marosvásárhelyen szervezett Félsziget Fesztiválon.

Tagok

1971–1973
  • Barta Tamás – ének, gitár
  • Frenreisz Károly – ének, basszusgitár, fúvós hangszerek
  • Laux József – dob, ütőhangszerek
  • Presser Gábor – ének, billentyűs hangszerek
  • Locomotiv GT
  • Ringasd el magad
1973–1974
  • Barta Tamás – ének, gitár
  • Laux József – dob, ütőhangszerek
  • Presser Gábor – ének, billentyűs hangszerek
  • Somló Tamás – ének, basszusgitár, szaxofon
  • Bummm!
1974–1976
  • Karácsony János – ének, gitár
  • Laux József – dob, ütőhangszerek
  • Presser Gábor – ének, billentyűs hangszerek
  • Somló Tamás – ének, basszusgitár, szaxofon
  • Mindig magasabbra
  • Locomotiv GT V.
1976–
  • Karácsony János – ének, gitár
  • Presser Gábor – ének, billentyűs hangszerek
  • Solti János – dob, ütőhangszerek
  • Somló Tamás – ének, basszusgitár, szaxofon
  • Zene – Mindenki másképp csinálja
  • Mindenki
  • Loksi
  • Locomotiv GT X.
  • Ellenfél nélkül
  • 424 – Mozdonyopera
  • A fiúk a kocsmába mentek

Közös szereplés régi tagokkal:

  • 1986-ban a Tabánban Frenreisz helyettesítette Somlót.
  • Az 1992-es búcsúkoncerten Frenreisz és Laux is játszottak, a koncertalbumon az „ő még csak 14” című dalban hallhatók.
  • 2006-ban a SYMA-csarnokban Frenreisz 60 éves jubileumi koncertjén volt egy LGT-blokk, Frenreisz-Presser-Laux-Karácsony felállásban.

Fontosabb közreműködők

  • Adamis Anna 1971-től 1976-ig volt az együttes szövegírója.
  • 1977 óta Sztevanovity Dusán az együttes szövegírója.
  • Dés László és Gőz László 1976 és 1982 között az együttes minden albumán játszott szaxofonon és más rézfúvósokon.
  • Demjén Ferenc a Zene – Mindenki másképp csinálja című albumon énekesként, a Mindenkin pedig dalszerzőként szerepelt.
  • Laux József kilépése és Solti János csatlakozása között Németh Gábor dobolt a koncerteken.
  • Az együttes 1975 és 1980 között megjelent albumainak Kovács György volt a hangmérnöke.
   

Források

  • Wikipédia
  • Tardos Péter: Rock lexikon (Zeneműkiadó, 1982) ISBN 9633304369
  • Szántó Péter – LGT: És ilyen a boksz? Az LGT sztori (Az LGT kiadása, 1985) ISBN 9635003986
  • LGT Nagy képes kottás emlékkönyv (szerkesztette: Révész P. Anna; Locomusic Zeneműkiadó, 1992) ISBN 9630424320

Külső hivatkozások

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
máj 242012
 

Korda György (született: Klein György,  Budapest,  1939. január 4.) EMeRTon-díjas magyar énekes. Öt évtizedes pályafutással a háta mögött az ország egyik legismertebb könnyűzenei előadóművésze, emelett mint televíziós pókerközvetítő is sikeres, amivel nemcsak saját, hanem a játék népszerűségét is növelte.

Életút

A Dob utcában született, vegyipari technikumot végzett. Szülei elváltak, a nagyszülők és nagynénik nevelték. Dolgozott a Kábelgyárban, katona Békéscsabán volt. Vécsey Ernő tanítványaként először 1958-ban lépett színpadra, első sikerét a Szeretni kell című dallal aratta.

A hatvanas évek elején az ország egyik legnépszerűbb énekese volt. A beat térhódítása a “hagyományos” táncdal stílusnak nem kedvezett, ő mégis azok közé tartozott, aki meg tudott maradni a pályán. Népszerűsége megtartásában, növelésében sokat jelentettek a televízió és a rádió által is közvetített táncdal- és egyéb fesztiválok, versenyek. Egy lánya van, aki 1980-ban született.

A nyolcvanas évek elején ismerkedett meg a vokálénekes Balázs Klárival, akit rövidesen feleségül is vett. Kölcsönös inspirációjuk művészetük kiteljesedését, Korda esetében megújulását is jelentette. Néhány hónapos turnékkal közel tíz évet töltöttek el Észak-Amerikában és Ausztráliában.

Kártyaszenvedélyéhez[2] legendák fűződnek, a Sport TV-n pókermérkőzéseket közvetít sportriportertől szokatlan átéléssel.

2002-ben Záray Márta – Vámosi János Kulturális, Művészeti és Emlékezeti Alapítvány Díjat kapott. 2003-ban nagy sikert aratott Herendi Gábor filmjében, a Magyar vándorban. 2007 novemberében jelent meg A Korda sztori címmel életrajzi kötete, melynek szerzője felesége. Szintén 2007-ben Artisjus Zenei Életműdíjat kapott. 2009-ben egy póker játékost alakított Sas Tamás, Szinglik éjszakája című filmjében.

Díjak, elismerések

  • Táncdalfesztivál – Előadói-díj (1967)
  • Táncdalfesztivál – Közönség-díj (1968)
  • Made in Hungary – Első-díj (1969)
  • Made in Hungary – Előadói-díj (1972)
  • Made in Hungary – Előadói-díj (1973)
  • eMeRTon-díj (1986)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998)
  • Magyar Kultúra Lovagja (2002)
  • Záray-Vámosi Emlékdíj (2003)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)
  • Artisjus Zenei Életműdíj (2007)

Slágerei

  • Aki melletted él (Fényes Szabolcs – Szenes Iván)
  • Bocsánat, hogyha kérdem (Aldabolyi Nagy György – Szenes Iván)
  • Haver a nőkkel jól vigyázz
  • Rozsda lepi már az emlékeimet
  • Szeress úgy is, ha rossz vagyok (Kaszás – Bradányi Iván)
  • Gyöngéden ölelj át
  • Szeretni kell (Nádas Gábor – Fülöp Kálmán)
  • Találd ki gyorsan a gondolatom (duett Balázs Klárival, Balázs Klári – Szenes Iván)
  • Virágeső
  • Reptér (Máté Péter – S. Nagy István)
  • Visszatérek én (Blum József – Vándor Kálmán)
  • Lady Karnevál
  • Lady N
  • Nem vagyok ideges
  • Mamma Maria
  • Régi kép
  • Ugye szeretsz még
  • Akkor voltam bolond én
  • Ugye szeretsz még
  • Találkozás
  • Téged tőlem már nem vehetnek el
  • Maradj még ( Tu t en vas)
  • Fényben fürdött minden év
  • Gondolj a szép napokra (Let it be me)
  • Ha bűn, hogy várok rád
  • Fényben fürdött minden év

Diszkográfia

1990-re eladott lemezeinek száma elérte a kétmilliót, melyért abban az évben átvehette a gyémántlemezt. Minden eddig megjelent albuma aranylemez lett.

  • Korda György (1970)
  • Vágyom egy nő után (1970)
  • Napfény kell a virágnak (1972)
  • Mondd, hogy szép volt az este (1974)
  • Boldog idők (1976)
  • Én megálmodtalak (1977)
  • Maradj még (1978)
  • Lady N. (1980)
  • Szeptember volt (1981)
  • Aranyalbum (1982)
  • Nézz rám és énekeljünk (1983)
  • Válassz ki egy csillagot (1985)
  • Forró éjszakák (1986)
  • Egy kis romantika (1987)
  • Sötét az utca (1989)
  • Éljen a mama (1990)
  • 35 éves jubileum (1994)
  • Barátok, amíg élünk (1995)
  • Gondolj a szép napokra (1997)
  • Aranyalbum [CD] (1997)
  • Virágeső (1998)
  • Búcsúzz szépen el (1999)
  • Ugye szeretsz még? (2004)
  • Napfény kell a világnak (2005)

Filmjei

  • 2003 – Magyar vándor
  • 2009 – Szinglik éjszakája

Korda György hivatlos honlapja: http://kordagyorgy.eloadomuvesz.info/

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.5/10 (2 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
máj 172012
 
Szécsi Pál (Budapest, 1944. március 19. – Budapest, 1974. április 30.) magyar énekes, szövegíró.
1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Vitathatatlanul minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója volt. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek, s még mindig újabb és újabb összeesküvés elméletek születnek utolsó napjairól és annak előzményeiről. Legnépszerűbb dalai: Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Karolina, Kék csillag, Két összeillő ember, Talán sok év után, Kósza szél, A távollét, Bús szívvel énekelni, Mint a violák, Én édes Katinkám.

Élete
Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Apja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, akit a II. világháború utolsó hónapjaiban agyonlőttek. Szécsi még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen maradt édesanya a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Legnagyobb lányát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és Pali Magyarországon maradtak.

Későbbi pszichés gondjai, súlyos idegi problémái gyermekkorára vezethetők vissza. Az árván maradt fiú állami gondozásba került, s egészen tizenhat esztendős koráig ott is maradt. Ezután dolgozott segédmunkásként, sok helyen. Egyik munkahelyén történt, hogy egy vállalati összejövetelen valaki felfigyelt Szécsi sármos stílusára, jó mozgására. Egyenesen a kifutóra került, és hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle. 1965 szilveszterén a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. 1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, őt ajánlotta. Szécsi hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette. Igazán nagy sikere ezután egy darabig nem volt. Aztán jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremoban 2. helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L’Arca di Noè (Noé bárkája), amelyet Szécsi Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre nehezebben ment neki. Magánélete tele volt kudarcokkal, a fantasztikus karrier ellenére, egyre jobban magába zárkózott, és egyre gyakrabban és egyre többet ivott. Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült befutnia.

Díjak
  • Made in Hungary – Előadói-díj (1974)
Szerelmei
Manökenként találkozott, egy divatbemutatón Grazynával, a lengyel manökennel. A találkozásból szerelem lett, abból pedig egy elhamarkodott házasság. Mindössze egy hónapig éltek együtt, s Grazyna visszatért Lengyelországba. Szécsi követte. Néhány hónapnyi újabb együttélés után Palika – ahogy akkoriban már becézték – hazajött, s a válást már itthonról intézte. 1972-ben találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. Kapcsolatuk januártól októberig tartott. Domján sokat segített az énekesnek: elemezte színpadi mozgását, tanácsokat adott az apró gesztusok fontosságát illetően. De a lángoló szerelem sem bírta el Szécsi egyre gyakoribb depresszióját és mértéktelen alkoholfogyasztását. Az egyik olyan éjszaka után, amikor az énekest eszméletlen állapotban vitték haza ivócimborái, Domján kiadta Szécsi útját. Ezután még találkozgattak, végül a férfi hagyta ott a nőt végleg egy másik nőért. Domján Edit öngyilkosságát soha nem tudta feldolgozni. Meggyőződése volt, hogy részese a színésznő halálának, s ezt soha nem bocsátotta meg magának.

 

Halála
Borzalmas gyerekkora problémáival és a tomboló sikerrel soha nem tudott egészségesen szembenézni. Nyolcszor próbált meg öngyilkosságot elkövetni, de az utolsó pillanatban mindig segítséget kért, így ismerőseinek sikerült megmenteni az életét. Végül 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni: az énekes önkezével vetett véget életének. Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetése hisztérikus tömegbohózattá vált. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult tömeg útját Koós János állta el kétségbeesetten. Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói egyszerűen nem tudták feldolgozni a veszteséget. Még évekkel később is virágcsokrok százai borították sírját, de sokan akadtak olyanok is, akik élelmiszert, befőtteket vittek a sírjára. Mítosza ma is él. Bálvány volt, pedig akik közelebbről ismerték, tudták, hogy nagyon sebezhető, érzékeny ember. 1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezik rá a Zenészballada című könyv első soraiban: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… és ez mind nem volt igaz. Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”

 

Emlékére

Halála után előadás készült szerelmi életéről Szécsi Pál szerelmei címmel.
Története: Szécsi Pál alakja, életének története elevenedik meg a színpadon: Pozsgai Zsolt darabja hat szerelem és hat öngyilkossági kísérlet „krónikája”. Az énekes élete a kísérletek sorozata, hogy az elvesztett Anya után megtalálja magának a társat, aki az anya és a szerető szerepét egyaránt betölti. A hat nővel való kapcsolatáról szól a darab, amelynek hátterében egy csodálatos tehetség élete bontakozik ki, annak minden ellentmondásával, komikus helyzeteivel, tragédiájával.
Ismert alakok bukkannak fel az előadásban, művészek, énekesek, akiknek nagy része szerencsére még közöttünk él. Nagyszabású, látványos előadás, melyben tizenhét Szécsi Pál-dal hangzik el, a mai kor követelményeinek megfelelő hangszerelésben: a Szeretni bolondulásig, a Kék csillag, a Két összeillő ember, a Pillangó, a Szereted-e még, az Adagio és sok más közismert dal.
Szereplők: Gergely Róbert, Radó Denise, Nádas György / Józsa Imre, Maronka Csilla, Borbáth Ottília. Hangszerelte: Végvári Ádám. Írta és rendezte: Pozsgai Zsolt.

Szécsi Pál-díj
Halála utána tiszteletére alapították meg testvérei a Szécsi Pál-díjat.
Lemezei
*1971 – Hagyjuk szívem; Hungaroton-Pepita
         Előadó:   Szécsi Pál
Album cím:     Hagyjuk szívem
Megjelenési dátum:     1971
Típusa:        Stúdió
Kategória:     normál
Műfaj: szórakoztató
Stílus:        táncdal
MEGJELENÉSEK:
1971  LP  Hungaroton-Pepita  SLPX 17428
Az album adatai:
01. Gedeon bácsi   [Payer A. – S. Nagy I.]
02. Hull az eső    [Behár Gy. – S. Nagy I.]
03. Én még nem láttam Greta Garbót   [Koncz T. – S. Nagy I.]
04. Hulló csillag   [Bágya A. – S. Nagy I.]
05. Hagyjuk, szívem   [Németh G. – S. Nagy I.]
06. Ez az igazi ritmus   [Schöck O. – S. Nagy I.]
07. Boldogság   [Schöck O. – Szécsi P.]
08. Jaj, de bolond voltam   [Szécsi P. – S. Nagy I.]
09. Ez itt egy úr   [Schöck O. – Szécsi P.]
10. Elmenni könnyebb   [Szentirmay Á. – S. Nagy I.]
11. Bolhacirkusz   [Szentirmay Á. – S. Nagy I.]
12. Ha egyszer sírnék   [Payer A. – S. Nagy I.]
13. Rohanunk   [Heilig G. – Szécsi P.]
*1973 – Egy szál harangvirág; Hungaroton-Pepita
         Előadó:   Szécsi Pál
Album cím:     Egy szál harangvirág
Megjelenési dátum:     1973
Típusa:        Stúdió
Kategória:     normál
Műfaj: szórakoztató
Stílus:        táncdal
MEGJELENÉSEK:
1973  LP  Hungaroton-Pepita  SLPX 17444
Az album adatai:
01. Klaudia
02. De akkor már hol leszek én?    [Payer/S.Nagy]
03. Gyere velem
04. Zenészballada
05. A kőrengeteg árnyékában
06. Az országút pora    [Ihász/S.Nagy]
07. Józsi néni
08. Fénylő sugarak
09. Sóhajok nincsenek
10. Férfikönnyek    [Szigeti Ferenc – Szécsi Pál]
11. Halott város
12. Még hangosabban
13. Egy szál harangvirág (Dunauwellen)    [Ivanovici – Szécsi Pál]
*1976 – Violák; Hungaroton-Pepita
         Előadó:   Szécsi Pál
Album cím:     Violák
Megjelenési dátum:     1976
Típusa:        Stúdió
Kategória:     normál
Műfaj: szórakoztató
Stílus:        táncdal
MEGJELENÉSEK:
1976  MC  Hungaroton-Pepita  MK 17474
1976  LP  Hungaroton-Pepita  SLPX 17474
2002  CD  Hungaroton
Az album adatai:
01. Bús szívből énekelni édesen    [Pisan/S.Nagy/Wolf]
02. Karolina    [Szécsi/Tian]
03. Mióta egyszer    [Ihász/S.Nagy]
04. Drága Anna    [Schöck/Szécsi]
05. Hidd el    [Ihász/S.Nagy]
06. Mint a violák    [Amendola/Gagliardi/Vándor]
07. Ne félj (Adagio)    [Albinoni/Szakály/Szécsi]
08. Himnusz a nyárhoz    [Gábor/Tardos]
09. Meddig tart egy szerelem    [Hajdú/Vándor]
10. Pamparapam    [Malek/S.Nagy]
11. Éjszakák és nappalok    [Máté/Szécsi]
12. Az égi lámpagyújtogató    [Neményi]
13. Ó, jössz-e már?    [Eminescu/Képes/Malek]
14. Szegény bolond    [S.Nagy/Wolf]
*1983 – Felettünk az ég; Hungaroton-Pepita
         Előadó:   Szécsi Pál
Album cím:     Felettünk az ég
Megjelenési dátum:     1983
Típusa:        Stúdió
Kategória:     normál
Műfaj: szórakoztató
Stílus:        táncdal
MEGJELENÉSEK:
1983  MC  Hungaroton-Pepita  MK 17775
1983  LP  Hungaroton-Pepita  SLPM 17775
Az album adatai:
A1-01. Kismadár    [D. Garant – Szécsi Pál]
A2-02. Gyönyör? így este Budapest (Harangozó Teivel)    [Breitner J. – dr.Farkai I. – Surányi L.]
A3-03. Minden reggel    [Dobsa S. – Fülöp K.]
A4-04. Egy férfi és egy nő (Toldy Máriával)    [F. Lai – P.Baroun – Tardos P.]
A5-05. Nincsen barátom    [Deák T. – Fülöp K.]
A6-06. Mostanában hosszabbak az éjszakák    [Payer A. – S.Nagy I.]
A7-07. Micsoda nő    (A “Joe bácsi” c. zenés darabból)  [Tamássy Z. – Dalos L.]
         B1-08. Már nem vagyok fiatal    [Wolf P. – Jámbor L.]
B2-09. Kék angyal    [Bágya A. – Szalkai S.]
B3-10. Felettünk az ég (Ambrus Kyrivel)    [Neményi T.]
B4-11. Kedves csirkefogók    [Fényes Sz. – S,Nagy I.]
B5-12. Holnapok    [Dobsa S. – S,Nagy I.]
B6-13. Két név egy bérház oldalán    [Fényes Sz. – S,Nagy I.]
B7-14. Az Óperenciás tengeren túl    [Wolf P. – Szalkai S.]
*1985 – Egy szép régi dal; Hungaroton-Pepita

Szécsi Pál hivatalos honlapja: http://szecsipal.mindenkilapja.hu/

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
máj 172012
 

A Neoton Família az egyik legnépszerűbb magyar popzenei együttes. Angol nevük: Newton Family, ez utóbbi néven jelent meg több lemezük Japánban, Nyugat-Németországban, Argentínában és Spanyolországban.

Története
1965-ben két közgázos fiatal, Pásztor László és Galácz Lajos az akkori divatnak megfelelően egy Mikulás-napi egyetemi versenyre beatzenekart alapított. A versenyen két zenekar indult a könnyűzenei kategóriában, a Neoton, akik csehszlovák gitárjuk márkájáról nevezeték el magukat, második helyen végzett. Senki sem gondolta volna, hogy pont belőlük fog kinőni Magyarország egyik legsikeresebb és legtöbbet vitatott könnyűzenei jelensége.

Három évet kellett várnia Neotonos fiúknak ahhoz, hogy az első sikereket elérjék. Immáron Balázs Ferenccel a billentyűk mögött 1968-ban a Neoton megnyerte az Országos Ki mit tud? vetélkedőt a „Nekem eddig Bach volt mindenem” című dallal. Ugyanebben az évben még megjelent a „Kell, hogy várj” a Neoton első olyan sikere, amelyet a mai napig játszanak a rádiók.

1971-ben jelent meg az első Neoton nagylemez, „Bolond város” címmel. Ezen a lemezen Pásztor, Galácz és Balázs Ferenc mellett játszott Som Lajos basszusgitáron és Debreczeni Ferenc, az Omega későbbi dobosa. A lemez nem aratott átütő sikert, bár egy ORI zenekar-csere kapcsán a kijutottak Fekete-Afrikába is, Nigériában és Ghánában koncerteztek. Rádió felvételt készítettek a nigériai rádióban (a „Kell, hogy várj”-t rögzítették angol nyelven „You Must Wait” címmel) és fogadta őket a ghánai uralkodó is. Afrikából hazatérve azonban a zenekar több tagja kivált, és a Neoton sorsa bizonytalanná lett.

1972-ben Jakab György (billentyű) és Tiboldy János (basszusgitár) csatlakozott Pásztorhoz, Galáczhoz és a Debrecenit még korábban felváltó Ambrus Zoltánhoz. Többféle követhető stílus is felmerült a fiúk fejében, amit végül az 1972-es Ki mit tud?-on feltűnő lány vokál, a Kócbabák csatlakozása döntött el véglegesen. Számtalan rádiófelvétel készítése és Tiboldy kiválása után Neoton és a Kócbabák néven megjelent a Menedékház című album. Ebben az időben figyelt fel a zenekarra dr. Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója. Az ő vezényletével alakult meg a Neoton Família 1977-ben. Szintén ’77-ben jelent meg a „Csak a zene” című album, amihez kapcsolódva a zenekar turnéra indult itthon és a szocialista országokban. A turné a nagylemez nyitódaláról a „Köszönjük Mr Edison” címet kapta, ami a fonográf felfedezésének 100. évfordulóját köszöntötte. A turné közben jelentette be az alapító Galácz Lajos, hogy kiválik a zenekarból, és a zene helyett a családjának szenteli inkább az életét. Hosszas keresgélés után vette át az ő helyét Baracs János, aki mindvégig a Neoton basszugitárosa maradt.

1979 fordulópont volt a Neoton Família történetében. A cannes-i MIDEM fesztiválon ők kísérték a magyar popzenét képviselő szólistákat, és ezáltal ők is eljátszhattak pár saját dalt. Ekkor figyelt fel rájuk a külföldi szakma. Az év végén megjelent a „Napraforgó” című lemezük, ami itthon hirtelen a slágerlisták élére juttatta a Famíliát. A Santa Maria, a Szédült napraforgó vagy a Hegyi rabló mai napig játszott slágerek. Ambrus Zoltán és Fábián Éva kiválása után 1980 elején elkészült a lemez angol nyelvű változata, a két új tag, Végvári Ádám (gitár) és Bardóczi Gyula (dob) kiegészülésével, ami megjelent Spanyolországban, Japánban, az NSZK-ban, Dániában, később Mexikóban, Brazíliában és Dél-Koreában is. Az erről kimásolt kislemezek hatalmas sikert hoztak Spanyolországban és Japánban is.

A következő pár évet a Família folyamatosan a stúdióban és koncerttermekben töltötte, a Don Quijote döngette a slágerlistákat itthon és külföldön, 1981 végén 42 állomásos turnét adtak Japánban. 1983 januárjában Pál Éva elhagyta a zenekart, Kócbabákból Csepregi Éva maradt az egyedüli kócbaba.

A sikereknek viszont korántsem lett ezzel vége, 1983 októberében Ádám és Éva a Neoton Famíliából elnyerte a Yamaha Music fesztivál nagydíját a Holnap hajnalig című dallal. Itthon évről évre megjelent a Neoton Família stúdió album, ami minden évben garantálta a slágereket. A Hétvégi motorozás, a Nyár van, az I Love You, a Bye-bye kedvesem vagy a Medvetánc mind olyan dalok, amiket a mai napig szívesen játszanak a rádiók, illetve kihagyhatatlanok a Neoton tagjainak fellépéseiről.

1985-től Csepregi Éva együtt dolgozott a skót származású Bob Heatlie-vel, aki elsősorban szólókarrierjét egyengette. Olyan dalok szerzője ő, mint a „Párizsi lány”, a vihart kavart „OK Gorbacsov” vagy az „Így vagy úgy”. Egyre több zeneszerző-team dolgozott a Neotonon belül, és ez nemcsak remek dalokat, hanem feszültséget is szült. Mindez a rendszerváltással egyidejű 1990-es szétváláshoz vezetett. 1992-ig Csepregi Éva Végvári Ádámmal és Baracs Jánossal, Pásztor László pedig Jakab Györggyel és Bardóczi Gyulával folytatta a zenélést (Szulák Andreát választva szólistának). 1992-ben Csepregi Évának megszületett Bob Heatlie-vel közös fia Dávid, ezzel Éva egy időre főállású anyaszerepre cserélte a mikrofont.

1995 végén Jakab Györgynél az orvosok végzetes betegséget diagnosztizáltak. Pár hónappal később, 1996. február 15-én elhunyt, ezzel pótolhatatlan űr keletkezett a viszálykodások által külön utakat járó Neoton Famílián. Néhány nappal később elhunyt az egykori vokalista Juhász Mária is. A haláleset viszont ismét összehozta a régi tagokat. Gyuri nagy álma, egy utolsó nagy Família koncertet már nélküle, de az ő emlékére 1998-ban, György-napon rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban.

Hét évvel később, 2005-ben, még egyszer – a közönség unszolásának eleget téve – színpadra lépett a zenekar, maratoni három órás koncertet adva hatalmas színpadképpel, fényjátékkal rengeteg vendégzenésszel. Azóta Csepregi Éva, Végvári és Baracs Neoton Família Sztárjai néven szoktak együtt fellépni. 2007 novemberéig Bardóczi is velük játszott.

Díjak

  • EMeRTon-díj (1987)

Tagjai

Neoton

1965–1967
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Kertész Gábor – basszusgitár
  • Herrer Pál – billentyűs hangszerek
  • Tóth István – dob, ütőhangszerek
1967–1968
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Kertész Gábor – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Tóth István – dob, ütőhangszerek
1968–1969
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Kertész Gábor – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek
1969
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Rédey Gábor – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek
1969–1971
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Som Lajos – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek
1971-1972
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Som Lajos – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütőhangszerek
1972-1973
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Tiboldy János – basszusgitár
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütűshangszerek
1973-1977
  • Pásztor László – gitár
  • Galácz Lajos – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütőhangszerek

Kócbabák:

  • Csepregi Éva – ének
  • Fábián Éva – ének
  • Pál Éva – ének

Neoton Família

1977
  • Csepregi Éva – ének
  • Fábián Éva – ének
  • Pál Éva – ének
  • Pásztor László – gitár
  • Galácz Lajos – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütőhangszerek
1977-1979
  • Csepregi Éva – ének
  • Fábián Éva – ének
  • Pál Éva – ének
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütőhangszerek
1980-1983
  • Csepregi Éva – ének
  • Pál Éva – ének
  • Pásztor László – gitár
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek
1983-1990
  • Csepregi Éva – ének
  • Pásztor László – gitár, billentyűs hangszerek
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek
  • Lukács Erzsébet – vokál
  • Stefanidu Janula – vokál (1983-84)
  • Juhász Mária – vokál (1984-1989)
  • Schäffer Edina – vokál (1989-től)

Új Neoton

1990-1991
  • Szulák Andrea – ének
  • Pásztor László – gitár, billentyűs hangszerek
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek
  • Borhi Miklós – gitár

Éva-Neoton

1990-1992
  • Csepregi Éva – ének
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Schäffer Edina – vokál
  • Rajcs Renáta – vokál
  • Erdélyi Gábor – billentyűs hangszerek (közreműködő)
  • Herpai Sándor – dob, ütőhangszerek (közreműködő)

Neoton Família-nosztalgiakoncertek

Budai Parkszínpad, 1996.

  • Csepregi Éva – ének
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Schmidt Zoltán – zongora
  • Vígh Roland – billentyűs hangszerek
  • Herr Attila – basszusgitár
  • Bartha Krisztián – dobok

BS 1998 és Puskás Ferenc-stadion 2005:

  • Csepregi Éva – ének
  • Pásztor László – gitár
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek

Az elhunyt Jakab György helyett fia, ifj. Jakab György játszott billentyűs hangszereken.

1998-ban néhány dalban vendégszerepelt Fábián Éva (ének), Pál Éva (ének), illetve Lukács Erzsébet (vokál).

Neoton Família Sztárjai

2005-2007
  • Csepregi Éva – ének
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek
  • Lukács László – gitár (közreműködő)
  • Bodza Andrea – billentyűs hangszerek (közreműködő)
  • Bardóczi Gábor – dob, ütőhangszerek (vendégként)
2007-
  • Csepregi Éva – ének
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Lukács László – gitár (közreműködő)
  • Bodza Andrea – billentyűs hangszerek (közreműködő)
  • Heatlie Dávid – dob, ütőhangszerek (közreműködő)

Diszkográfia

  • Bolond város (1971)
  • Menedékház (1976)
  • Csak a zene (1977)
  • Neoton Disco (1978)
  • Napraforgó (1979)
  • Sunflower (A napraforgó angol változata, 1980)
  • Marathon (1980)
  • Marathon (angol verzió, 1981)
  • A familia (1981)
  • Dandelion (A familia angol verziója, 1981)
  • Greatest Hits (1981)
  • Szerencsejáték (1982)
  • Gamble (A Szerencsejáték angol verziója, 1982)
  • Jumping Tour (1982)
  • Neoton Família VII. (1983)
  • Jumpy Dance (Neoton Família VII. angolul, 1983)
  • Karnevál (1984)
  • Adam and Eve (A Karnevál angol nyelvű változata, 1984)
  • Magánügyek (1985)
  • Newton Monotony (A Magánügyek angol nyelvű változata, 1985)
  • Minek ez a cirkuszű (1986)
  • I Love You (A Minek ez a cirkusz angol verziója, 1986)
  • Love is Magic (1986)
  • Védőháló nélkül (1987)
  • Vonalra várva (1988)
  • Santa Maria és a többiek (1988)
  • Abrakadabra (1989)
  • The Best of Newton Family (1989)
  • Búcsú (1996)
  • The Best of Neoton Familia (1996)
  • Búcsúzni csak szépen (1998)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
loading