admin

máj 172012
 
Szécsi Pál (Budapest, 1944. március 19. – Budapest, 1974. április 30.) magyar énekes, szövegíró.
1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Vitathatatlanul minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója volt. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek, s még mindig újabb és újabb összeesküvés elméletek születnek utolsó napjairól és annak előzményeiről. Legnépszerűbb dalai: Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Karolina, Kék csillag, Két összeillő ember, Talán sok év után, Kósza szél, A távollét, Bús szívvel énekelni, Mint a violák, Én édes Katinkám.

Élete
Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Apja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, akit a II. világháború utolsó hónapjaiban agyonlőttek. Szécsi még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen maradt édesanya a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Legnagyobb lányát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és Pali Magyarországon maradtak.

Későbbi pszichés gondjai, súlyos idegi problémái gyermekkorára vezethetők vissza. Az árván maradt fiú állami gondozásba került, s egészen tizenhat esztendős koráig ott is maradt. Ezután dolgozott segédmunkásként, sok helyen. Egyik munkahelyén történt, hogy egy vállalati összejövetelen valaki felfigyelt Szécsi sármos stílusára, jó mozgására. Egyenesen a kifutóra került, és hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle. 1965 szilveszterén a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. 1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, őt ajánlotta. Szécsi hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette. Igazán nagy sikere ezután egy darabig nem volt. Aztán jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremoban 2. helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L’Arca di Noè (Noé bárkája), amelyet Szécsi Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre nehezebben ment neki. Magánélete tele volt kudarcokkal, a fantasztikus karrier ellenére, egyre jobban magába zárkózott, és egyre gyakrabban és egyre többet ivott. Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült befutnia.

Díjak
  • Made in Hungary – Előadói-díj (1974)
Szerelmei
Manökenként találkozott, egy divatbemutatón Grazynával, a lengyel manökennel. A találkozásból szerelem lett, abból pedig egy elhamarkodott házasság. Mindössze egy hónapig éltek együtt, s Grazyna visszatért Lengyelországba. Szécsi követte. Néhány hónapnyi újabb együttélés után Palika – ahogy akkoriban már becézték – hazajött, s a válást már itthonról intézte. 1972-ben találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. Kapcsolatuk januártól októberig tartott. Domján sokat segített az énekesnek: elemezte színpadi mozgását, tanácsokat adott az apró gesztusok fontosságát illetően. De a lángoló szerelem sem bírta el Szécsi egyre gyakoribb depresszióját és mértéktelen alkoholfogyasztását. Az egyik olyan éjszaka után, amikor az énekest eszméletlen állapotban vitték haza ivócimborái, Domján kiadta Szécsi útját. Ezután még találkozgattak, végül a férfi hagyta ott a nőt végleg egy másik nőért. Domján Edit öngyilkosságát soha nem tudta feldolgozni. Meggyőződése volt, hogy részese a színésznő halálának, s ezt soha nem bocsátotta meg magának.

 

Halála
Borzalmas gyerekkora problémáival és a tomboló sikerrel soha nem tudott egészségesen szembenézni. Nyolcszor próbált meg öngyilkosságot elkövetni, de az utolsó pillanatban mindig segítséget kért, így ismerőseinek sikerült megmenteni az életét. Végül 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni: az énekes önkezével vetett véget életének. Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetése hisztérikus tömegbohózattá vált. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult tömeg útját Koós János állta el kétségbeesetten. Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói egyszerűen nem tudták feldolgozni a veszteséget. Még évekkel később is virágcsokrok százai borították sírját, de sokan akadtak olyanok is, akik élelmiszert, befőtteket vittek a sírjára. Mítosza ma is él. Bálvány volt, pedig akik közelebbről ismerték, tudták, hogy nagyon sebezhető, érzékeny ember. 1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezik rá a Zenészballada című könyv első soraiban: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… és ez mind nem volt igaz. Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”

 

Emlékére

Halála után előadás készült szerelmi életéről Szécsi Pál szerelmei címmel.
Története: Szécsi Pál alakja, életének története elevenedik meg a színpadon: Pozsgai Zsolt darabja hat szerelem és hat öngyilkossági kísérlet „krónikája”. Az énekes élete a kísérletek sorozata, hogy az elvesztett Anya után megtalálja magának a társat, aki az anya és a szerető szerepét egyaránt betölti. A hat nővel való kapcsolatáról szól a darab, amelynek hátterében egy csodálatos tehetség élete bontakozik ki, annak minden ellentmondásával, komikus helyzeteivel, tragédiájával.
Ismert alakok bukkannak fel az előadásban, művészek, énekesek, akiknek nagy része szerencsére még közöttünk él. Nagyszabású, látványos előadás, melyben tizenhét Szécsi Pál-dal hangzik el, a mai kor követelményeinek megfelelő hangszerelésben: a Szeretni bolondulásig, a Kék csillag, a Két összeillő ember, a Pillangó, a Szereted-e még, az Adagio és sok más közismert dal.
Szereplők: Gergely Róbert, Radó Denise, Nádas György / Józsa Imre, Maronka Csilla, Borbáth Ottília. Hangszerelte: Végvári Ádám. Írta és rendezte: Pozsgai Zsolt.

Szécsi Pál-díj
Halála utána tiszteletére alapították meg testvérei a Szécsi Pál-díjat.
Lemezei
*1971 – Hagyjuk szívem; Hungaroton-Pepita
         Előadó:   Szécsi Pál
Album cím:     Hagyjuk szívem
Megjelenési dátum:     1971
Típusa:        Stúdió
Kategória:     normál
Műfaj: szórakoztató
Stílus:        táncdal
MEGJELENÉSEK:
1971  LP  Hungaroton-Pepita  SLPX 17428
Az album adatai:
01. Gedeon bácsi   [Payer A. – S. Nagy I.]
02. Hull az eső    [Behár Gy. – S. Nagy I.]
03. Én még nem láttam Greta Garbót   [Koncz T. – S. Nagy I.]
04. Hulló csillag   [Bágya A. – S. Nagy I.]
05. Hagyjuk, szívem   [Németh G. – S. Nagy I.]
06. Ez az igazi ritmus   [Schöck O. – S. Nagy I.]
07. Boldogság   [Schöck O. – Szécsi P.]
08. Jaj, de bolond voltam   [Szécsi P. – S. Nagy I.]
09. Ez itt egy úr   [Schöck O. – Szécsi P.]
10. Elmenni könnyebb   [Szentirmay Á. – S. Nagy I.]
11. Bolhacirkusz   [Szentirmay Á. – S. Nagy I.]
12. Ha egyszer sírnék   [Payer A. – S. Nagy I.]
13. Rohanunk   [Heilig G. – Szécsi P.]
*1973 – Egy szál harangvirág; Hungaroton-Pepita
         Előadó:   Szécsi Pál
Album cím:     Egy szál harangvirág
Megjelenési dátum:     1973
Típusa:        Stúdió
Kategória:     normál
Műfaj: szórakoztató
Stílus:        táncdal
MEGJELENÉSEK:
1973  LP  Hungaroton-Pepita  SLPX 17444
Az album adatai:
01. Klaudia
02. De akkor már hol leszek én?    [Payer/S.Nagy]
03. Gyere velem
04. Zenészballada
05. A kőrengeteg árnyékában
06. Az országút pora    [Ihász/S.Nagy]
07. Józsi néni
08. Fénylő sugarak
09. Sóhajok nincsenek
10. Férfikönnyek    [Szigeti Ferenc – Szécsi Pál]
11. Halott város
12. Még hangosabban
13. Egy szál harangvirág (Dunauwellen)    [Ivanovici – Szécsi Pál]
*1976 – Violák; Hungaroton-Pepita
         Előadó:   Szécsi Pál
Album cím:     Violák
Megjelenési dátum:     1976
Típusa:        Stúdió
Kategória:     normál
Műfaj: szórakoztató
Stílus:        táncdal
MEGJELENÉSEK:
1976  MC  Hungaroton-Pepita  MK 17474
1976  LP  Hungaroton-Pepita  SLPX 17474
2002  CD  Hungaroton
Az album adatai:
01. Bús szívből énekelni édesen    [Pisan/S.Nagy/Wolf]
02. Karolina    [Szécsi/Tian]
03. Mióta egyszer    [Ihász/S.Nagy]
04. Drága Anna    [Schöck/Szécsi]
05. Hidd el    [Ihász/S.Nagy]
06. Mint a violák    [Amendola/Gagliardi/Vándor]
07. Ne félj (Adagio)    [Albinoni/Szakály/Szécsi]
08. Himnusz a nyárhoz    [Gábor/Tardos]
09. Meddig tart egy szerelem    [Hajdú/Vándor]
10. Pamparapam    [Malek/S.Nagy]
11. Éjszakák és nappalok    [Máté/Szécsi]
12. Az égi lámpagyújtogató    [Neményi]
13. Ó, jössz-e már?    [Eminescu/Képes/Malek]
14. Szegény bolond    [S.Nagy/Wolf]
*1983 – Felettünk az ég; Hungaroton-Pepita
         Előadó:   Szécsi Pál
Album cím:     Felettünk az ég
Megjelenési dátum:     1983
Típusa:        Stúdió
Kategória:     normál
Műfaj: szórakoztató
Stílus:        táncdal
MEGJELENÉSEK:
1983  MC  Hungaroton-Pepita  MK 17775
1983  LP  Hungaroton-Pepita  SLPM 17775
Az album adatai:
A1-01. Kismadár    [D. Garant – Szécsi Pál]
A2-02. Gyönyör? így este Budapest (Harangozó Teivel)    [Breitner J. – dr.Farkai I. – Surányi L.]
A3-03. Minden reggel    [Dobsa S. – Fülöp K.]
A4-04. Egy férfi és egy nő (Toldy Máriával)    [F. Lai – P.Baroun – Tardos P.]
A5-05. Nincsen barátom    [Deák T. – Fülöp K.]
A6-06. Mostanában hosszabbak az éjszakák    [Payer A. – S.Nagy I.]
A7-07. Micsoda nő    (A “Joe bácsi” c. zenés darabból)  [Tamássy Z. – Dalos L.]
         B1-08. Már nem vagyok fiatal    [Wolf P. – Jámbor L.]
B2-09. Kék angyal    [Bágya A. – Szalkai S.]
B3-10. Felettünk az ég (Ambrus Kyrivel)    [Neményi T.]
B4-11. Kedves csirkefogók    [Fényes Sz. – S,Nagy I.]
B5-12. Holnapok    [Dobsa S. – S,Nagy I.]
B6-13. Két név egy bérház oldalán    [Fényes Sz. – S,Nagy I.]
B7-14. Az Óperenciás tengeren túl    [Wolf P. – Szalkai S.]
*1985 – Egy szép régi dal; Hungaroton-Pepita

Szécsi Pál hivatalos honlapja: http://szecsipal.mindenkilapja.hu/

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
máj 172012
 

A Neoton Família az egyik legnépszerűbb magyar popzenei együttes. Angol nevük: Newton Family, ez utóbbi néven jelent meg több lemezük Japánban, Nyugat-Németországban, Argentínában és Spanyolországban.

Története
1965-ben két közgázos fiatal, Pásztor László és Galácz Lajos az akkori divatnak megfelelően egy Mikulás-napi egyetemi versenyre beatzenekart alapított. A versenyen két zenekar indult a könnyűzenei kategóriában, a Neoton, akik csehszlovák gitárjuk márkájáról nevezeték el magukat, második helyen végzett. Senki sem gondolta volna, hogy pont belőlük fog kinőni Magyarország egyik legsikeresebb és legtöbbet vitatott könnyűzenei jelensége.

Három évet kellett várnia Neotonos fiúknak ahhoz, hogy az első sikereket elérjék. Immáron Balázs Ferenccel a billentyűk mögött 1968-ban a Neoton megnyerte az Országos Ki mit tud? vetélkedőt a „Nekem eddig Bach volt mindenem” című dallal. Ugyanebben az évben még megjelent a „Kell, hogy várj” a Neoton első olyan sikere, amelyet a mai napig játszanak a rádiók.

1971-ben jelent meg az első Neoton nagylemez, „Bolond város” címmel. Ezen a lemezen Pásztor, Galácz és Balázs Ferenc mellett játszott Som Lajos basszusgitáron és Debreczeni Ferenc, az Omega későbbi dobosa. A lemez nem aratott átütő sikert, bár egy ORI zenekar-csere kapcsán a kijutottak Fekete-Afrikába is, Nigériában és Ghánában koncerteztek. Rádió felvételt készítettek a nigériai rádióban (a „Kell, hogy várj”-t rögzítették angol nyelven „You Must Wait” címmel) és fogadta őket a ghánai uralkodó is. Afrikából hazatérve azonban a zenekar több tagja kivált, és a Neoton sorsa bizonytalanná lett.

1972-ben Jakab György (billentyű) és Tiboldy János (basszusgitár) csatlakozott Pásztorhoz, Galáczhoz és a Debrecenit még korábban felváltó Ambrus Zoltánhoz. Többféle követhető stílus is felmerült a fiúk fejében, amit végül az 1972-es Ki mit tud?-on feltűnő lány vokál, a Kócbabák csatlakozása döntött el véglegesen. Számtalan rádiófelvétel készítése és Tiboldy kiválása után Neoton és a Kócbabák néven megjelent a Menedékház című album. Ebben az időben figyelt fel a zenekarra dr. Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója. Az ő vezényletével alakult meg a Neoton Família 1977-ben. Szintén ’77-ben jelent meg a „Csak a zene” című album, amihez kapcsolódva a zenekar turnéra indult itthon és a szocialista országokban. A turné a nagylemez nyitódaláról a „Köszönjük Mr Edison” címet kapta, ami a fonográf felfedezésének 100. évfordulóját köszöntötte. A turné közben jelentette be az alapító Galácz Lajos, hogy kiválik a zenekarból, és a zene helyett a családjának szenteli inkább az életét. Hosszas keresgélés után vette át az ő helyét Baracs János, aki mindvégig a Neoton basszugitárosa maradt.

1979 fordulópont volt a Neoton Família történetében. A cannes-i MIDEM fesztiválon ők kísérték a magyar popzenét képviselő szólistákat, és ezáltal ők is eljátszhattak pár saját dalt. Ekkor figyelt fel rájuk a külföldi szakma. Az év végén megjelent a „Napraforgó” című lemezük, ami itthon hirtelen a slágerlisták élére juttatta a Famíliát. A Santa Maria, a Szédült napraforgó vagy a Hegyi rabló mai napig játszott slágerek. Ambrus Zoltán és Fábián Éva kiválása után 1980 elején elkészült a lemez angol nyelvű változata, a két új tag, Végvári Ádám (gitár) és Bardóczi Gyula (dob) kiegészülésével, ami megjelent Spanyolországban, Japánban, az NSZK-ban, Dániában, később Mexikóban, Brazíliában és Dél-Koreában is. Az erről kimásolt kislemezek hatalmas sikert hoztak Spanyolországban és Japánban is.

A következő pár évet a Família folyamatosan a stúdióban és koncerttermekben töltötte, a Don Quijote döngette a slágerlistákat itthon és külföldön, 1981 végén 42 állomásos turnét adtak Japánban. 1983 januárjában Pál Éva elhagyta a zenekart, Kócbabákból Csepregi Éva maradt az egyedüli kócbaba.

A sikereknek viszont korántsem lett ezzel vége, 1983 októberében Ádám és Éva a Neoton Famíliából elnyerte a Yamaha Music fesztivál nagydíját a Holnap hajnalig című dallal. Itthon évről évre megjelent a Neoton Família stúdió album, ami minden évben garantálta a slágereket. A Hétvégi motorozás, a Nyár van, az I Love You, a Bye-bye kedvesem vagy a Medvetánc mind olyan dalok, amiket a mai napig szívesen játszanak a rádiók, illetve kihagyhatatlanok a Neoton tagjainak fellépéseiről.

1985-től Csepregi Éva együtt dolgozott a skót származású Bob Heatlie-vel, aki elsősorban szólókarrierjét egyengette. Olyan dalok szerzője ő, mint a „Párizsi lány”, a vihart kavart „OK Gorbacsov” vagy az „Így vagy úgy”. Egyre több zeneszerző-team dolgozott a Neotonon belül, és ez nemcsak remek dalokat, hanem feszültséget is szült. Mindez a rendszerváltással egyidejű 1990-es szétváláshoz vezetett. 1992-ig Csepregi Éva Végvári Ádámmal és Baracs Jánossal, Pásztor László pedig Jakab Györggyel és Bardóczi Gyulával folytatta a zenélést (Szulák Andreát választva szólistának). 1992-ben Csepregi Évának megszületett Bob Heatlie-vel közös fia Dávid, ezzel Éva egy időre főállású anyaszerepre cserélte a mikrofont.

1995 végén Jakab Györgynél az orvosok végzetes betegséget diagnosztizáltak. Pár hónappal később, 1996. február 15-én elhunyt, ezzel pótolhatatlan űr keletkezett a viszálykodások által külön utakat járó Neoton Famílián. Néhány nappal később elhunyt az egykori vokalista Juhász Mária is. A haláleset viszont ismét összehozta a régi tagokat. Gyuri nagy álma, egy utolsó nagy Família koncertet már nélküle, de az ő emlékére 1998-ban, György-napon rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban.

Hét évvel később, 2005-ben, még egyszer – a közönség unszolásának eleget téve – színpadra lépett a zenekar, maratoni három órás koncertet adva hatalmas színpadképpel, fényjátékkal rengeteg vendégzenésszel. Azóta Csepregi Éva, Végvári és Baracs Neoton Família Sztárjai néven szoktak együtt fellépni. 2007 novemberéig Bardóczi is velük játszott.

Díjak

  • EMeRTon-díj (1987)

Tagjai

Neoton

1965–1967
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Kertész Gábor – basszusgitár
  • Herrer Pál – billentyűs hangszerek
  • Tóth István – dob, ütőhangszerek
1967–1968
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Kertész Gábor – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Tóth István – dob, ütőhangszerek
1968–1969
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Kertész Gábor – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek
1969
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Rédey Gábor – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek
1969–1971
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Som Lajos – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek
1971-1972
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Som Lajos – basszusgitár
  • Balázs Fecó – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütőhangszerek
1972-1973
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Galácz Lajos – gitár, ének
  • Tiboldy János – basszusgitár
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütűshangszerek
1973-1977
  • Pásztor László – gitár
  • Galácz Lajos – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütőhangszerek

Kócbabák:

  • Csepregi Éva – ének
  • Fábián Éva – ének
  • Pál Éva – ének

Neoton Família

1977
  • Csepregi Éva – ének
  • Fábián Éva – ének
  • Pál Éva – ének
  • Pásztor László – gitár
  • Galácz Lajos – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütőhangszerek
1977-1979
  • Csepregi Éva – ének
  • Fábián Éva – ének
  • Pál Éva – ének
  • Pásztor László – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Ambrus Zoltán – dob, ütőhangszerek
1980-1983
  • Csepregi Éva – ének
  • Pál Éva – ének
  • Pásztor László – gitár
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek
1983-1990
  • Csepregi Éva – ének
  • Pásztor László – gitár, billentyűs hangszerek
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek
  • Lukács Erzsébet – vokál
  • Stefanidu Janula – vokál (1983-84)
  • Juhász Mária – vokál (1984-1989)
  • Schäffer Edina – vokál (1989-től)

Új Neoton

1990-1991
  • Szulák Andrea – ének
  • Pásztor László – gitár, billentyűs hangszerek
  • Jakab György – billentyűs hangszerek, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek
  • Borhi Miklós – gitár

Éva-Neoton

1990-1992
  • Csepregi Éva – ének
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Schäffer Edina – vokál
  • Rajcs Renáta – vokál
  • Erdélyi Gábor – billentyűs hangszerek (közreműködő)
  • Herpai Sándor – dob, ütőhangszerek (közreműködő)

Neoton Família-nosztalgiakoncertek

Budai Parkszínpad, 1996.

  • Csepregi Éva – ének
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Schmidt Zoltán – zongora
  • Vígh Roland – billentyűs hangszerek
  • Herr Attila – basszusgitár
  • Bartha Krisztián – dobok

BS 1998 és Puskás Ferenc-stadion 2005:

  • Csepregi Éva – ének
  • Pásztor László – gitár
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek

Az elhunyt Jakab György helyett fia, ifj. Jakab György játszott billentyűs hangszereken.

1998-ban néhány dalban vendégszerepelt Fábián Éva (ének), Pál Éva (ének), illetve Lukács Erzsébet (vokál).

Neoton Família Sztárjai

2005-2007
  • Csepregi Éva – ének
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Bardóczi Gyula – dob, ütőhangszerek
  • Lukács László – gitár (közreműködő)
  • Bodza Andrea – billentyűs hangszerek (közreműködő)
  • Bardóczi Gábor – dob, ütőhangszerek (vendégként)
2007-
  • Csepregi Éva – ének
  • Végvári Ádám – gitár, ének
  • Baracs János – basszusgitár, ének
  • Lukács László – gitár (közreműködő)
  • Bodza Andrea – billentyűs hangszerek (közreműködő)
  • Heatlie Dávid – dob, ütőhangszerek (közreműködő)

Diszkográfia

  • Bolond város (1971)
  • Menedékház (1976)
  • Csak a zene (1977)
  • Neoton Disco (1978)
  • Napraforgó (1979)
  • Sunflower (A napraforgó angol változata, 1980)
  • Marathon (1980)
  • Marathon (angol verzió, 1981)
  • A familia (1981)
  • Dandelion (A familia angol verziója, 1981)
  • Greatest Hits (1981)
  • Szerencsejáték (1982)
  • Gamble (A Szerencsejáték angol verziója, 1982)
  • Jumping Tour (1982)
  • Neoton Família VII. (1983)
  • Jumpy Dance (Neoton Família VII. angolul, 1983)
  • Karnevál (1984)
  • Adam and Eve (A Karnevál angol nyelvű változata, 1984)
  • Magánügyek (1985)
  • Newton Monotony (A Magánügyek angol nyelvű változata, 1985)
  • Minek ez a cirkuszű (1986)
  • I Love You (A Minek ez a cirkusz angol verziója, 1986)
  • Love is Magic (1986)
  • Védőháló nélkül (1987)
  • Vonalra várva (1988)
  • Santa Maria és a többiek (1988)
  • Abrakadabra (1989)
  • The Best of Newton Family (1989)
  • Búcsú (1996)
  • The Best of Neoton Familia (1996)
  • Búcsúzni csak szépen (1998)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
máj 172012
 

Az Edda Művek Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére készült el, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük bearanyozódott. ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.

A kezdetek

Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett – senki nem tudja pontosan a dátumot – amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették. Az alapító Halász József volt.

  • A névválasztás

Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: EDDA-dalok. Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak.

Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra.

A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett.

A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták.

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) kerül a posztra, majd kiválásával – bevonult katonának – Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővülnek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt. Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József hazaköltözött Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az ő tiszteletére íródott később az „Emlékezni (egy régi jó barátra)” c. dal.

1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.

Országos siker, majd feloszlás (1980-83)

A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már teltházas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás Ballagás című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szerepel. A dorogi rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek).

Újrakezdés (1985-93)

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták, helyére újra Alapi lépett.

Ma (1993-)

 

Az Edda 2007-ben

Azóta gyakorlatilag stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek egy új albummal. 2008 telén jelentkeztek az első koncert-DVD-jükkel, valamint idén jelentkeznek a harmincadik albumukkal (Átok és áldás) is.

Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt “zarándok hellyé” váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években jelentős szerepet játszik dalszövegeikben az aktuálpolitika . Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.

Az 1985-ös újrainduláskor hivatalosan Pataky és Fortuna ketten alkották az Eddát, a többi hangszerre több zenészt is kipróbáltak, hol egymást váltva, hol egyszerre. A 5. album megjelenése után hirdették ki a végleges felállást. Alapi István már 1987 őszén csatlakozott, néhány hónapig az együttes átfedéssel játszott: a koncertek elején Csillag Endre, a második felében Alapi gitározott.

Korábbi tagok vendégszereplései

 

  • 1983-ban a miskolci búcsúkoncerten egy-egy dal erejéig színpadra lépett Darázs István, Csapó György és Róna György
  • 1988-ban a Petőfi Csarnokban Slamovits István és Zselencz László is játszottak. A gyémántlemez-átadáson rajtuk kívül Csapó György is részt vett, ő azonban nem zenélt.
  • 1988-ban Slamovits Istvánnal készült a Pataky-Slamovits album.
  • 1990-ben Miskolcon és a Kisstadionban a 10 éves jubileumi koncertek elején az 1974-es felállás játszott: Pataky, Beély Katalin, Ferenczi Zoltán, Fancsik Zoltán (az elhunyt Halász József helyett az aktuális felállás dobosa, Donászy játszott), majd volt egy blokkja a „Bakancsos” néven emlegetett 1978-82 közötti felállásnak is: Pataky, Slamovits, Zselencz, Barta, Csapó, mellettük vendégszerepelt Darázs István is.
  • 1995-ben a BS-ben a 15 éves jubileumi koncerten öt dal erejéig Slamovits és Zselencz is játszottak (ebből három hallható a CD-n), egy dalban Barta is csatlakozott hozzájuk (nem került a CD-re).
  • 2000-ben a Kisstadionban a 20 éves jubileumi koncerten a 10 évvel korábbihoz hasonlóan volt egy blokkja az 1978-82-es felállásnak, az aktuális felállás blokkjában pedig Csillag Endre és Donászy Tibor is felléptek.
  • 2001-ben a Petőfi Csarnokban egy dal erejéig játszott Pethő Gábor.
  • 2008-ban a Petőfi Csarnokban Csillag Endre pengette a gitárt a Gyere őrült, és a Veled vagyok alatt.

Ex-Edda

1978
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Róna György – basszusgitár
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Csapó György – dob, ütőhangszerek
1978–1982
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Csapó György – dob, ütűhangszerek
1982–1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Róna György – basszusgitár (1982, ideiglenesen)
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek
  • Kegye János – szaxofon (állandó vendég)
1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek
  • Gay Tamás – billentyűs hangszerek (ideiglenesen)
  • Kegye János – szaxofon (állandó vendég)

Zselencz Lászlót 1982 elején a kézsérülése miatt helyettesítette Róna György.

Új Edda

1985
  • Pataky Attila – ének
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek
  • Mohai Tamás – gitár (ideiglenesen)
  • Szénich János – gitár (ideiglenesen)
  • Gellért Tibor – gitár (ideiglenesen)
  • Csillag Endre – gitár (ideiglenesen, később állandó tag)
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár (ideiglenesen, később állandó tag)
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek (ideiglenesen, később állandó tag)
  • Béres Ferenc – billentyűs hangszerek (ideiglenesen)
1985–1988
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Hirleman Bertalan – dob, ütőhangszerek (1986-ig)
  • Raus Ferenc – dob, ütőhangszerek (1986, ideiglenesen)
  • Papp Tamás – dob, ütőhangszerek (1986, ideiglenesen)
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek (1986-tól)
1988-1991
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Pethő Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
1991-1993
  • Pataky Attila – ének
  • Kun Péter – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
1993-1996
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
1996-
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Hetényi Zoltán – dob, ütőhangszerek

Részletes diszkográfia

27 aranylemez, 4 platinaalbum, 2 gyémántlemez. Több mint 5 millió eladott példány Európában.

Év Album címe
1979 Edda kislemez
1980 Edda Művek 1.
1981 Ballagás kislemez
1981 Edda Művek 2.
1982 English Promo kislemez
1982 1..2..3..Start (Popmajális 1982) – Edda Művek, P. Box, Karthago
1983 Edda Művek 3.
1984 Viszlát Edda! – Koncertfelvétel – 4.
1985 Edda Művek 5. – Koncert 1985
1986 Pataky Attila és D. Nagy Lajos kislemez
1986 Edda Művek 6.
1987 Edda Művek 7. Előzetes kislemez
1988 Változó idők – 7.
1988 Pataky-Slamovits – 9. (utólag lett beszámozva)
1989 Szaga van – 8.
1990 Győzni fogunk – 10.
1990 Best Of Edda 1980-1990 – 11.
1991 Szélvihar – 12.
1992 Edda Művek 13.
1992 Az Edda két arca Lyrák & Koncert – 14.
1993 Elveszett illúziók – 15.
1993 Filmslágerek magyarul 3. – Edda Művek és egyéb előadók
1993 Lelkünkből Unplugged – 16.
1994 Edda Karaoke – 25. (utólag lett beszámozva)
1994 Sziklaszív – 17.
1995 Edda Blues – 18.
1995 Hazatérsz – Edda Művek & Mester és Tanítványai
1995 Edda 15. születésnap – 19.
1996 Elvarázsolt Edda-dalok – Edda Művek és egyéb előadók
1997 Edda 20.
1997 Lírák II. – 21.
1998 Best Of Edda 1988-1998 – 22.
1998 Fire And Rain – 23.
1999 Nekem nem kell más – 24.
2000 Reader’s Digest – A magyar rockzene hőskora (4. lemez)
2003 Örökség – 26.
2005 Isten az úton – 27.
2005 Platina – 28.
2006 A szerelem hullámhosszán – 29.
2007 Emberek Emberekért (Jótékonysági válogatás a leukémiás betegekért) – Edda Művek és egyéb előadók
2009 Átok és áldás – 30.

Az Edda zenekar hivatalos honlapja: www.edda.hu

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.8/10 (4 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 2 votes)
máj 162012
 

Az együttest Som Lajos basszusgitáros, Köves Miklós dobos, Závodi János gitáros alapították 1974-ben. Eleinte instrumentális zenében gondolkodtak, majd Gallai Péter billentyűs kapott énekesi feladatokat. 1975-ben csatlakozott a Piramishoz Révész Sándor énekes a Generálból. Első kislemezüket a A becsület és a Szállj fel magasra! dalokkal 1976-ban adta ki a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. Mindkét dal nagy siker volt. A zenekar nevét viselő első nagylemez 1977-ben jelent meg. A Metronóm ’77 fesztiválon közönségdíjat nyertek az Égni kell annak, aki gyújtani akar dalukkal, ami aztán Karda Beáta fesztiváldalával közös kislemezen is megjelent.

A Piramis rövid időn belül Magyarország elsőszámú kedvence lett a rockrajongók körében. 1978-as második albumuk megjelenése után minden koncertermet megtöltöttek. A következő évben megjelent harmadik album az elődeihez hasonlóan százezer példány felett kelt el, de a kritikusok már fanyalgással fogadták az új dalokat. A Piramis sikerkorszakát a budapesti Ifjúsági Parkban 1979 őszén rögzített A nagy buli című koncertlemezük zárta le. 1980-ban Nyugat-Európában megjelent egy angol nyelvű Piramis album 9 számmal az első három nagylemez dalaiból.

A negyedik Piramis-album Erotika címmel jelent meg 1981-ben. A zenekar megpróbálta követni az aktuális trendeket, és a rockból az új hullámra váltani, nem túl sok sikerrel. 1981. június 14-én a keletnémet turnéjuk utolsó koncertjén Révész a színpadon jelentette be, hogy kilép az együttesből. A Som-Závodi-Köves-Gallai felállású Piramis négyesben folytatta, és 1982-ben kiadták a Plusz című nagylemezt Gallai énekével. A zenekarnak még abban az évben vége lett, mikor Somot és Kövest csempészés vádjával letartóztatták, majd elítélték.

1992-ben Révésszel tértek vissza. Eredetileg egy koncertre álltak volna össze a Budapest Sportcsarnokban, de a nagy érdeklődésre tekintettel öt koncert lett belőle (közülük az utolsó már 1993-ra csúszott). 2006-ban újabb két koncert következett, immár a Papp László Budapest Sportarénában. Némi árnyékot vetett az eseményre, hogy Som Lajos egészségi állapota miatt csak a koncertek elején és végén volt színpadon, helyette Paróczai Attila (Mini) játszott. A koncertekről 1992-ben és 2006-ban is készült hang- és képfelvétel. Som és Závodi 1997-ben Száz év zene címmel adott ki közös nagylemezt, amelyen a Piramis nyolc dalát játszották fel újra különböző énekesek közreműködésével. A zenekar 2009-ben alakult újjá Piramis Plusz néven Nyemcsók János (ex-Manhattan, Fix) énekessel. A megromlott egészségi állapotú Som helyén Vörös Gábor (Omen, ex-Ossian, Fahrenheit) lett a basszusgitáros.

 

Tagjai

  • Som Lajos – basszusgitár (1975-1982, 1992, 2006)
  • Závodi János – gitár (1975-1982, 1992, 2006, 2009-)
  • Köves Miklós – dobok (1975-1982, 1992, 2006, 2009-)
  • Gallai Péter – ének, billentyűs hangszerek (1975-1982, 1992, 2006, 2009-)
  • Nyemcsók János – ének (2009-)
  • Vörös Gábor – basszusgitár (2009-)

Korábbi tagjai

  • Lévay Tibor – ének, billentyűs hangszerek (1975-1976)
  • Révész Sándor – ének, ritmusgitár (1976-1981, 1992, 2006)

Vendégzenészei

  • Kegye János – szaxofon (vendég 1982)
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek (vendég 1982)
  • Paróczai Attila – basszusgitár (vendég 2006)

Időrend

  • 1973-1975 Som Lajos külföldi vendéglátóipari fellépései az első Piramis nevű együttessel
  • 1975-1982 között Piramis néven aktív munka
  • 1992 Piramis nosztalgiakoncertek
  • 2006 Piramis nosztalgiakoncertek
  • 2009-től Piramis Plusz néven aktív munka

Albumok

  • Piramis 1. (1977) – LP / CD
  • Piramis 2. (1978) – LP / CD
  • Piramis 3. (1979) – LP / CD
  • A nagy buli – Ifipark 1979 (Piramis 4.) (koncertfelvétel) (1979) – LP / CD
  • Piramis (Piramis 5.) (remake válogatás angolul) (1980) – LP (9 dal)
  • Piramis (Spanyol kiadás, spanyolul) (1980) – LP [ilyenről nem tudok]
  • Rock Party (Svéd kiadás – a Piramis 5. anyaga) (1981) – LP (9 dal)
  • Erotika (Piramis 6.) (1981) – LP / CD
  • Plusz (Piramis 7.) (1982) – LP / CD
  • Aranyalbum (válogatás, kiadatlan koncertfelvételekkel) (1989) – LP
  • Ajándék (az Aranyalbum anyaga) (1989) – MC
  • Exclusive (a Piramis 5. anyaga – valamint magyar kislemezdalok) (1992) – CD (13 dal)
  • Szeress – BS 1992 (koncertfelvétel) (1993) – 2LP (11 dal) / CD (10 dal)
  • Száz év zene (remake válogatás Som-Závodi név alatt) (1997) – CD
  • A Magyar rockzene hőskora – Reader’s Digest (válogatás, kislemezdalokkal) (2000) CD
  • Szeress – BS 1992 (koncertfelvétel) (2004) – DVD (13 dal)
  • Best Of Piramis (válogatás, kislemezdalokkal) (2006) – CD
  • Emberek Emberekért (Jótékonysági válogatás a leukémiás betegekért) (2007) – mp3 / flac
  • Live – Sportaréna 2006 (koncertfelvétel) (2007) – 2CD / 2DVD

Piramis együttes hivatalos honlapja: http://www.piramis.hu/

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.0/10 (3 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: +3 (from 3 votes)
ápr 232012
 

Korai évek

Koós János Kupsa János néven született 1937. november 21-én Gyergyószárhegyen Kupsa János és Bartis Karola gyermekeként. Már gyermekkorában sok időt töltött Miskolcon, a Mindszent tértől 100 méternyire lévő Kupsa-házban. (Az m1 2012. január 19-i DTK műsorában elmesélte, hogy november 20-án született, de a jegyző úgy berúgott – János apjával -, hogy rosszul írta be.)

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója 1957-1958 között, ahol tanára volt Szeszler Tibor. Majd a Zeneművészeti Főiskola Oboa Szakán hallgatott, ott Schwáb Nándor tanította.

Országos Pénzügyőr Zenekar kötelékében játszott 1957-1960 között. Később paródiákat is rendszeresen játszott. 1960-ban Vico Torriani-t parodizálta, s ettől az évtől kezdve a Kamara Varieté tagjaként dolgozott.

Sikerek

Első sikereit táncdalfesztiválokon indulva aratta; kétszer első díjat nyert. 1961-ben megjelent első nagy slágere a Micsoda nagyszerű dolog. 1966-ban a legjobb énekes díjat is megkapta. Énekesi karrierjével párhuzamosan színészként is tevékenykedett; Az oroszlán ugrani készül (1969), Bűbájosok (1969), A gyilkos a házban van (1970) filmekben is szerepelt.

Hofi Gézával is itt találkozott, akivel duót alakítva vált ismertté, majd csatlakozott hozzájuk Kovács Kati és elkészítették 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás című zenés rádiójátékot, ami hanglemezen csak 1989-ben jelent meg. Később más dalok társaságában 1996-ban a Próbálj meg lazítani című CD-n adták ki.[1] ők hárman voltak a zenés paródia műfaj első triója. 1982-1985 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt, színész és humorista szerepben.

Énekesi karrierje a mulatós nóták felé fordult.

1999-2000 között az RTL Klub televíziónál kéthetente énekelt a Koóstoló című műsorral. 2002-ben a Magyar Televízióban havonta szerepelt a Koós Klubbal.

Hat nagylemeze, számos kislemeze került kiadásra; televíziókban gyakran szerepelt, sőt műsorokat is vezetett, de a legnépszerűbb a hatvanas évek elején volt.

Magánélete

1971-ben vette feleségül Dékány Sarolta énekesnőt. Gyermekei: Koós Réka (1973) és Koós Gergő (1976).

Hobbija a vitorlázás, szurkolás a Fradinak és a tenisz.

Támogatta a Magyar Televízió elnöki székére pályázó Friderikusz Sándort.

Díjai

  • Táncdalfesztivál – Előadói-díj (1966)
  • Tácdalfesztivál – Első-díj (1968)
  • Táncdalfesztivál – Előadói-díj (1968)
  • Táncdalfesztivál – Első-díj (1969)
  • Artisjus Zenei Életműdíj (2005)
  • Tabu-Életműdíj (2011)
  • Magyar Tolerancia Díj (2011)
  • a Hungarotontól életműlemezt és a Rock Csillagok falára „tenyerelhetett”.

Albumai

  • Guliver és a hat törpe (1971)
  • Az én utam (1973)
  • Kell néha egy kis csavargás (1976)
  • Koós III. (1979)
  • Kislány a zongoránál (1982)
  • Koós IV. (1983)
  • Jubileum (1985)
  • Jó estét Mikroszkóp (1986)
  • De jó így együtt (1988)
  • Nem tudok én megjavulni (1990)
  • Kabaré sok slágerrel (1992)
  • Nótáskedvű volt az apám (1993)
  • Próbálj meg lazítani (1996)
  • Érzés (2001)
  • Elfelejtett dallamok (2003)

Slágerei

Szenes Iván szövegeivel

  • Annyi ember él a földön. (Zeneszerző: Dobos Attila), 1966-os Táncdalfesztivál 2. díj
  • Én aki nála jártam. (Nádas Gábor)
  • Kislány a zongoránál (Lovas Róbert)
  • Nem vagyok teljesen őrült. (Lovas Róbert)
  • Sír a telefon
  • Akit szeretnek a lányok
  • Kapitány
  • A szívem egy vándorcigány
  • Taka Taka
  • Mondjátok meg Máriának
  • De jó így együtt
  • Egy szál gyufa
  • Mi férfiak

Filmjei

Játékfilmek

  • Nem ér a nevem (1961)
  • A szélhámosnő (1963)
  • Az oroszlán ugrani készül (1969)
  • Bűbájosok (1970)
  • A gyilkos a házban van (1971)
  • Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
  • Nyári kaland (1972)
  • Lila ákác (1973)
  • Apám beájulna (2003)

Tévéfilmek

  • Irány Mexikó! (1968)
  • Még mindig aktuális… (1976)
  • A hátvéd halála és feltámadása (1981)
  • Kisváros (1994)
  • TV a város szélén (1998)

Televízió

  • 1970 Egy férfi és egy nő (Kovács Katival)
  • 1999 – 2000 Koóstoló
  • 2002 Koós Klub

 

Koós János hivatalos honlapja: http://koosjanos.hu/

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 5.5/10 (2 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: +1 (from 1 vote)
ápr 222012
 

Zámbó Imre, ismertebb nevén Zámbó Jimmy (Budapest, 1958. január 20. – Budapest, 2001. január 2.) EMeRTon-díjas magyar énekes.

Rajongói egyfajta „király”-ként tisztelték. Legnagyobb hatást a görög énekes, Demis Roussos gyakorolt rá, akinek stílusa érződik Jimmy dalain.
Saját, otthonában tartott fegyverével 2001. január 1-jén tisztázatlan körülmények között főbe lőtte magát, másnap belehalt sérüléseibe.

Kezdetek

Az 1990-es évek egyik legsikeresebb előadója 1958. január 20-án született Budapesten, a 7. kerületben. Zenei vénája már gyermekkorában megmutatkozott, testvéreivel (György, Tihamér, Árpád, Marietta) zenélt előbb otthon a család zongoráján, később pedig a Magyar Rádió gyermekkórusában zenéltek, énekeltek. A zenei általános iskola elvégzése után zenei gimnáziumban érettségizett, majd a zeneakadémia jazz-ének szakán tanult.

Zenei pályafutása

Jimmy 1975-ben 17 évesen szerezte meg az ORI előadóművészi engedélyt, amellyel teljes jogú művészként működhetett. 1977-1982 között éjszakai bárokban, lokálokban lépett fel. Pályafutását az Amerikai Egyesült Államokban folytatta, itt adta ki első lemezét 1987-ben, ebből az időből maradt meg angolos hangzású beceneve „Jimmy”. 1988-ban visszatért Magyarországra, még ebben az évben Valahol bús dal szól című dalával megnyerte a nemzetközi interpop fesztivál szerzői és előadói díját. 1991-ben megjelent első albuma Csak egy vallomás címmel, majd nemsokkal ezután négy és fél oktávos hangterjedelmének és csodálatos előadásmódjának köszönhetően a közönség elnevezi őt Király-nak, majd a Magneoton kiadó felteszi a lemezborítón az i-re a koronát. 1995-96 között több ízben is tartott koncertet a Távol-Keleten, például: Isumiban, Yamanashiban és Asakában is. Horvátországban, Szlovákiában is évente több koncertet adott.

Élete

1977-ben feleségül vesz egy elvált, kétgyermekes asszonyt. Egy közös gyermekük születik, Krisztián. Miután Jimmy elválik első feleségétől, megismerkedik Edittel, akit később el is vesz feleségül. Két gyermekük születik, Szebasztián és Adrián.

1998-ban Jimmy egy miskolctapolcai hotelben pihen meg, ahol akkora hatást tesz a tulajdonosra, hogy a hölgy később Zámbó Jimmy hotelre kereszteli a helyet. Több jótékonysági koncertet is adott életében, ezek közül az egyik legnagyobb szabású „jótett”, hogy a Delhusa Gjonnal készített lemezből befolyt összeget, amelyből nem kevesebb mint 10 000 példány kelt el, a tiszai árvízkárosultak megsegítésére ajánlotta fel. Dalokat írt többek között Gregor Bernadett színésznőnek, melyet egy alkalommal elő is adtak duett formájában Jimmy Péntek esti vigadó című műsorában. Horváth Sándor miskolci zenész a Dalban mondom el szerzőjeként 10 millió forintos kártérítést követelt tőle. Később a Story magazin olvasói csillagot neveztek el róla. Schmuck Andor szocialista politikus volt a személyi menedzsere.

Halála

  1. január 1-jén az újévet ünnepelték, mielőtt másnap hajnalban Jimmy Beretta típusú pisztolyával főbe lőtte magát. (Felesége 9 évvel későbbi visszaemlékezése szerint meg akarta mutatni neki, mekkorát szól a fegyver. Két lövés után kiürítette a tárat, majd a feleségére fogta rá a fegyvert, s hogy megnyugtassa őt, hogy nincs benne több lőszer, a saját halántékára célozva sütötte el újból.)[2] A Honvéd kórházban másnap belehalt sérüléseibe.Több tízezren kísérték a temetést amikor a “királyt” örök nyugalomra helyezték.

Életében megjelent lemezei

  • Csak egy vallomás (1991)
  • Jimmy II. (1992)
  • Számíthatsz rám (1993)
  • Jimmy IV. (1994)
  • Jimmy’s Roussos (1994)
  • Szeress, hogy szerethessenek (1995)
  • Mit akarsz a boldogságtól? (1996)
  • Zámbó Jimmy Best of I. (1997)
  • Zámbó Jimmy Best of II. (1997)
  • Fogadj örökbe (1998)
  • Dalban mondom el (1999)
  • Karácsony Jimmyvel (2000)

Posztumusz albumok

  • Csak a jók mennek el (2001)
  • Valahol bús dal szól (maxi) (2001)
  • Volt egyszer négy oktáv (2001)
  • Karácsony Jimmy nélkül (2001)
  • 1958-2001 (2001)
  • Mindörökké Jimmy (DVD) (2002)
  • Emlékalbum (2003)
  • Szeptember volt (2004)
  • Requiem (2005)
  • Jimmyx (mix) (2006)
  • Királyi duettek (2008)
  • Zámbó Jimmy királysága 1991-2001 (2010)

DVD-i

  • Mindörökké Jimmy (2006)
  • In Memoriam ZÁMBÓ JIMMY = A KIRÁLY utolsó koncertje (2006)

Díjai

  • Az év énekese 1993-ban
  • Az év legjobb lemeze 1992-ben majd 1994-ben
  • Az év albuma 1993-ban
  • eMeRTon-díj 1994-ben
  • MAHASZ Arany Zsiráf díj 1994-ben és 1995-ben
  • Artisjus Huszka Jenő díj 1995-ben
  • Aranyszarvas díj 1995-ben

Zámbó Jimmy – rajongói oldalak:

http://zambojimmy.5mp.eu/web.php?a=zambojimmy&o=FCZqPkCNtI

http://wwwzambojimmyklubb.network.hu/

http://www.mommo.hu/celeb/zambo_jimmy

http://starity.hu/sztarok/zambo-jimmy/

http://www.music.hu/eloadok/175/zambo_jimmy

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
ápr 172012
 

Életrajza

  1. december 21-én született Diósgyőrött szülei harmadik gyermekeként. Édesapja a Diósgyőri Vasgyár mérnöke volt, majd politikai okok miatt elbocsátották állásából, és a család Budapestre költözött 1951-ben. Édesapja minisztériumi állást kapott. Ferenc a Kertész utcai Általános Iskola után elvégezte a Petrik Lajos Vegyipari Technikumot (ma: Petrik Lajos Szakközépiskola) és vegyésztechnikus lett. Elkezdte fejleszteni zenei tehetségét, Gosztonyi Jánostól tanult zongorázni.

Testvérei Északkelet-Magyarországon, Svédországban és Budapesten élnek. Háromszor kötött házasságot, de gyermeke nem született. Feleségével, Rebeccával több mint két évtizede házasok. Családjával Budapesten és Dióspusztán élnek.[1]

Politikai nézeteit nem titkolta. Jobboldali beállítottsága közismert. Rendszeresen részt vesz a Fidesz tömegrendezvényein. ő írta a FIDESZ kampánydalát is, a Föld könnyeit, ami Demjén 60 című albumán is megjelent.

Karrier

 

2007-es koncerten

1970-ben találkozott Bergendy Istvánnal, aki meghívta saját együttesébe. Szövegíróként a Jöjj vissza, vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek. 1970 őszétől Bergendy és zenekara már minden szombaton az E-klubban játszott. Előadásaikat ötezer fő tekintette meg. Az országos ismertséget az 1970-es szilveszteri televízióműsor hozta el számukra, ahol először ki akarták hagyni a zenekart, de egy csúszásnak köszönhetően mégis részt vehettek a programban. Rózsi a Bergendyben Latzin Norberttel írta a legjobb dalait. Első nyilvános fellépésük 1971-ben a Kisstadionban volt.

Demjén 1977-ben kilépett a Bergendyből, és szólóalbumot jelentetett meg, de ennek dalait már az ez év őszén megalakult V’Moto-Rock nevű együttessel mutatta be. 1978 és 1983 Kovács Kati lemezein működött közre. Szöveget írt többek között 1985-ben a Szerelem első vérig, 1987-ben a Szerelem második vérig és a Moziklip, valamint az 1996-ban bemutatott Honfoglalás című, nagy sikerű filmek betétdalaihoz, amelyeket részben ő is adott elő. Jópár közülük azóta is sokat játszott sláger. A rendszerváltozást követően szólókarrierbe kezdett és azóta szinte évente új nagylemezt jelentetett meg. 1991-ben először koncertezett a Budapest Sportcsarnokban (tizenkétezer ember előtt), amit utána még nyolcszor megismételt. 1996-ban munkásságért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2001-ben a Sacra Corona című filmben is megszólaltak szerzeményei. Legutóbbi albuma 2009 decemberében jelent meg, “Lelkünk most is vágtat” címmel.

Művészneve

2006 márciusában a Heti Válaszban az újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy nevének története egészen a vészkorszakig nyúlik vissza, ugyanis akkoriban a nyilasok a „rózsi” szót használták a „rohadt zsidó” rövidítéseként. Később az általános iskolás, szintén zsidó osztálytársai nevezték el így, mivel elmondása szerint neki volt közöttük a „legnagyobb” orra.

Diszkográfia

Bergendy

  • 1971 – Beat ablak
  • 1971 – Bergendy
  • 1973 – Hétfő
  • 1974 – Ötödik sebesség
  • 1976 – Fagypont fölött miénk a világ
  • 1977 – Bergendy Jazz

V’Moto-Rock

  • 1978 – V’Moto-Rock
  • 1980 – V’Moto-Rock II.
  • 1982 – Gyertyák
  • 1984 – Garázskijárat
  • 1986 – V’Moto-Rock 5.
  • 1987 – A fény felé

Szólólemezek

  • 1977 – Fújom a dalt
  • 1989 – A szabadság vándora
  • 1990 – Elveszett gyémántok
  • 1991 – A Föld a szeretőm
  • 1993 – Hat
  • 1994 – Dalok a szerelemről
  • 1994 – Nekem 8
  • 1996 – Félszáz év
  • 1997 – Ezzel még tartozom
  • 1998 – Tizenhárom
  • 1999 – 2000 éves álmok
  • 2001 – Álmok, csodák, szerelmek
  • 2003 – Hívlak
  • 2006 – Demjén 60
  • 2009 – Lelkünk most is vágtat
  • 2010 – Így fogadj el igazán

Koncertlemezek

  • 1992 – BS 92.03.07 koncert
  • 1996 – Ünnep ’96 I.
  • 1996 – Ünnep ’96 II.
  • 2005 – Aréna 2004.12.30 (DVD-n is megjelent)

Válogatáslemezek

  • 1991 – Best Of V’Moto-Rock – Várj, míg felkel majd a nap
  • 1997 – Motor boogie (V’Moto-Rock Válogatás 1977–1987)
  • 2006 – Greatest Hits No. 1 – Jöjj vissza, vándor
  • 2006 – Greatest Hits No. 2 – Mikor elindul a vonat
  • 2006 – Greatest Hits No. 3 – El kell, hogy engedj

Mások számára készített albumok

1977 Katona Klári, Savanyú a csokoládé 1978 Katona Klári Láthatod: Boldog vagyok

  • Kovács Kati
    • 1979 – Szívemben zengő dal
    • 1983 – Érj utol

Demjén Ferenc hivatalos oldala : http://www.demjenferenc.hu/

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
Már 312012
 

Az együttes története

Amatőr évek (1962-1967)

Az együttes 1962-ben,  két zenekar összeolvadásával alakult meg: a Ciklon együttes három tagja „átszivárgott” a Prófétába. Először külföldi együttesek dalainak feldolgozásával lettek népszerűek.

Az első koncertet,  amelyen az Omega nevet viselték, a legtöbb forrás szeptember 23-ára teszi, helyszínként pedig a Műegyetem Hess András téri kollégiumát jelölik meg. Az eredeti felállás a következő volt:

  • Benkő László („Laci”) – ének, zongora, furulya
  • Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár
  • Kovacsics András („Öcsi”) – szólógitár
  • Künsztler Tamás („Próféta”) – dob
  • Varsányi István („Gergely”) – basszusgitár

Néhány hónappal később a Ki mit tud? című vetélkedőből megismert Koncz Zsuzsával társultak, vele közösen játszottak többek között 1963-ban a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beat-fesztiválon. A rendezvény további fellépői között volt az Illés, a Metro, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, a Scampolo és a Benkó Dixieland Band, vagyis az együttes legnagyobb riválisai az évtized során. Koncz Zsuzsa nem sokkal ezután az Illéshez távozott. Az együttes törzshelye 1963-tól az Eötvös-klub lett, de rendszeresen játszottak a Várklubban, a Kinizsi utcában és a Pestszentlőrinci Rózsa Ferenc M?vel?dési Házban is, ahol közös fellépések is voltak a Scampolo-, Illés együttes közreműködésével.

Az együttes 1964-ben több poszton is erősödött: ekkor csatlakozott Kóbor és Varsányi gimnáziumi osztálytársa, Laux József, aki nemcsak dobosként, hanem szervezőként, mai szóhasználattal élve „menedzserként” is fontos szerepet töltött be az Omega életében. Többek között az ő ismeretségei révén került a csapatba Somló Tamás, aki kifejezetten az Omega hirdetésére jelentkezve tanult meg szaxofonozni. Mivel Somló zenebohócként is gyakran fellépett egy cirkuszban, a koncerten és felvételeken nem mindig vett részt.

1966-ban nyugati slágereket tartalmazó kislemezeik jelentek meg, köztük az első a The Rolling Stones Paint It, Black című dalának feldolgozása volt. (Az Omegát gyakran emlegetik a „kelet Rolling Stonesaként”, mivel ugyanabban az évben alakultak, és ma a világ legrégibb aktív rockzenekarai közé tartoznak).

Beat-korszak (1967-1971)

Az 1960-as évek közepén megindult a magyar beategyüttesek profivá válása, az Illés által megkezdett irányvonalat követve a nyugati slágerek mellett saját, magyar nyelv? szerzeményekkel is el?álltak. Így volt ez az Omegával is, ahová 1967-ben csatlakozott Mihály Tamás, az együttes első képzett zenésze. Első saját daluk a Nem szeretlek volt, amit Payer András és S. Nagy István írt. Később Mihály mutatta be az együttesnek barátját, Presser Gábort, aki további dalokat komponált az Omega számára. A szövegeket kezdetben S. Nagy István jegyezte, majd Laux felesége, Adamis Anna lett az állandó szövegíró. Ismertebb korai kislemezeik közé tartozik az Azt mondta az anyukám / Rózsafák (előbbit Somló, utóbbit Benkő énekli), az Ismertem egy lányt / Szeretnék visszamenni hozzád és a Volt egy bohóc / Nem tilthatom meg.

Ugyancsak 1967-ben csatlakozott Molnár György, az új gitáros, aki később az „Elefánt” becenevet kapta, mivel egy alkalommal annyira vehemensen játszott, hogy feldöntött egy drága mikrofont („elefánt a porcelánboltban”). 1968-ban pedig a Presser teljes jogú tag lett, így létrejött az együttes első stabil felállása:

  • Benkő László („Laci”) – zongora, trombita, furulya, ének
  • Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár
  • Laux József („Blöró”) – dob, ütőhangszerek
  • Mihály Tamás („Misi”) – basszusgitár, ének
  • Molnár György („Elefánt”) – szólógitár
  • Presser Gábor („Pici”) – ének, orgona, zongora

Wittek Mari és Somló időnként még fellépett velük, de az évtized végére fokozatosan eltávolodtak az Omegától.

Az Omega ismertségét növelték a Táncdalfesztiválokon és filmekben való szereplések. 1967-ben készült Banovich Tamás rendezésében az Ezek a fiatalok, melyben Koncz Zsuzsa kísérőzenekaraként szerepeltek Illés Lajos és Bródy János Ez az a ház cím? dalában. A film zenéje albumon is megjelent. A Táncdalfesztiválon többek között Kovács Katit, Zalatnay Saroltát kísérték a győztes dalban (Nem várok holnapig), mely után Presser Gábor a legjobb hangszerelésért járó díjat is megkapta. A következő évben már önállóan jutottak döntőbe a Kiabálj, énekelj című dalukkal. 1969-ben mutatták be az Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmet az akkori magyar könnyűzenei életről, melyben szintén feltűntek.

A legnagyobb áttörést azonban az 1968-as angliai turné jelentette. Erre a Spencer Davis Group menedzsere hívta meg őket, a Magyar Rádió angol adása egyik munkatársának ajánlására. A keleti blokkból való „egzotikum” kihangsúlyozására a menedzsment erre az időre Omega Red Star névre keresztelte az együttest. Amellett, hogy játszhattak a legjelentősebb angol klubokban, lemezszerződéshez is jutottak, így elkészíthették első albumukat – angol nyelven – Omega Red Star from Hungary címmel. Mivel Kóbor nem tarthatott velük, Mihály Tamás énekelt helyette. Még ebben az évben visszatértek Angliába, immár teljes létszámmal, azonban ezt a turnét félbe kellett szakítani és a második lemezt nem vehették fel. Ennek az volt az oka, hogy itthon tudomást szereztek a lemezfelvételről, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat pedig nem hagyhatta, hogy egy magyar beategyüttesnek hamarabb legyen külföldön – és főképp Nyugaton – nagylemeze, mint idehaza. Így elkészült az első, egyetlen előadó dalait tartalmazó magyar könnyűzenei album, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. A cím az A- és a B-oldal első dalából lett összerakva, kifejezi az együttes zenéjében egyaránt meglévő slágeres és progresszív irányvonalat. Legsikeresebb dalai a Ha én szél lehetnék és a Trombitás Frédi lett.

1969-ben készült el egyik leghíresebb kislemezük, a Naplemente / Régi csibészek, majd második magyar albumuk, a 10000 lépés. Az album az együttes beat-korszakának csúcspontja, változatos anyaga egyaránt tartalmaz könnyed (1958-as boogie-woogie klubban és az Omega legnagyobb örökzöldjei közé tartozó Petróleumlámpa), keményebb hangzású (Tízezer lépés, Tűzvihar), progresszív (Kérgeskezű favágók) és lírai dalokat (Udvari bolond kenyere). Legnagyobb slágere a Gyöngyhajú lány. Magyar dalok közül ezt dolgozták fel a legtöbbször (többek között a keletnémet Frank Schöbel Schrieb es mir in der Sand és 1995-ben a Scorpions White Dove címmel). Presser mellett immár a többiek is kivették részüket a zeneszerzésb?ől. Az album és a kislemez dalaihoz készült promóciós filmekből tévéműsor is készült, az albumhoz hasonlóan Tízezer lépés címmel. Ebben az évben játszottak először a Kisstadionban, ahol az 1980-as évek elejéig csaknem minden évben volt az év csúcspontját jelentő koncertjük.

1970-ben a Gyöngyhajú lánnyal sikerrel szerepeltek külföldi fesztiválokon: Tokióban, a Yamaha-fesztiválon – ahová csak a „fél-Omega” ment el: Kóbor, Presser és Laux – és Mallorcán, a Barbarellán. Utóbbi alkalmával franciaországi ajánlatot is kaptak lemezfelvételre. Ehhez azonban egy héttel tovább kellett volna ottmaradniuk, amihez az itthoni illetékesek nem járultak hozzá. A tagok nehéz döntés után a hazautazást választották. Egy másik nemzetközi kiugrási lehetőségüket is elvágták, amikor újabb angliai turnéra készültek (ehhez felvettek három angol kislemezt is), de végül arra hivatkozva, hogy már kétszer jártak ott, az Illést küldték helyettük (de a kirándulás számukra sem végződött szerencsésen). Ebben az évben két magyar kislemezt vettek fel (Snuki / Ballada a fegyverkovács fiáról, Sötét a város / Ülök a hóban) és harmadik albumuk, az Éjszakai országút is elkészült. Az album az előző kettőhöz képest progresszívebb, keményebb alkotás, de sokan úgy gondolják, hogy túl hamar jelent meg a 10000 lépés után. Ekkor már érződött a tagok közötti feszültség, mely a következő év tavaszán szakításhoz vezetett.

Hard rock-korszak (1971-1975)

Presser és Laux, valamint Adamis Anna 1971-ben elhagyta az együttest, a felállás azóta változatlan:

  • Benkő László („Laci”) – billentyűs hangszerek
  • Kóbor János („Mecky”) – ének
  • Mihály Tamás („Misi”) – basszusgitár, ének
  • Molnár György („Elefánt”) – gitár
  • Debreczeni Ferenc („Ciki”) – dob

A tagcsere után stílust váltva az együttes hamar talpra állt, az új felállás Prágában sikeresen mutatkozott be. Felvettek két kislemezt (Hűtlen barátok / Szomorú történet, Régvárt kedvesem / 200 évvel az utolsó háború után), majd 1972-ben új albumot adtak ki, Él?ő Omega címmel. Ez egy kiadásra tervezett, de végül betiltott stúdióalbum koncertváltozata, amit ők maguk vettek fel egy négysávos riportermagnóval – bizonyítva azt, hogy miután a hanglemezgyári illetékesek a kivált tagok alapította Locomotiv GT-t részesítették előnyben, ők mégis folytatni tudják útjukat felfelé. Az album A-oldalának dalai egyfajta koncepciót képeznek Presserék távozásáról (Hűtlen barátok), az ezt követő nehézségekről (Egy nehéz év után, Törékeny lendület), végül az együttes talpra állásáról (Omegautó). A B-oldalról a Régvárt kedvesem és a Varázslatos fehér kő lett a két legismertebb dal. A felvételek benyújtásakor a lemezgyár papírhiányra hivatkozott, így az album első kiadása alumínium tasakban jelent meg. Az anyagba nem kerülhetett be a 200 évvel az utolsó háború után és a Szex-apó című dal (utóbbit állítólag Erdős Péter, az MHV vezérigazgatója magára vette), ezek csak az 1998-as, felújított változaton kaptak helyet.

A következő évben megjelent a csak sorszámot kapott Omega 5, B-oldalán a hattételes Szvit című kompozícióval, amit a Magyar Állami Hangverseny-zenekarral közösen vettek fel. További érdekessége az albumnak, hogy Magyarországon elsőként ezen használtak szintetizátort (A madár című dalban), bár igazán meghatározó hangszerré a következő albumon vált. Az 1974-ben felvett és a rákövetkező évben kiadott Omega 6 – Nem tudom a neved lett ezen korszakuk legsikeresebb albuma. Az Addig élj!-t és a Benkő talán legemlékezetesebb szólójával fémjelzett címadó dalt a mai napig állandóan játsszák koncertjeiken, de az album többi dala is az együttes legjobb alkotásai közé tartozik.

Az új dalokat főként Mihály Tamás (például Régvárt kedvesem, Hűtlen barátok, A hazug lány, Szvit, Nem tudom a neved, Mozgó világ) és Molnár György (például Szomorú történet, 200 évvel az utolsó háború után, A madár, Addig élj!, A bűvész) írta, később Benkő is bekapcsolódott a zeneszerzésbe (XX. századi városlakó). Az új állandó szövegíró Molnár korábbi iskolatársa, Sülyi Péter lett, aki mellett Kóbor is írt néhány dalszöveget (Hűtlen barátok, Régvárt kedvesem, Addig élj!).

Peter Hauke menedzsernek és a Bellaphon kiadónak köszönhetően ezúttal sikerült tartósan megvetniük lábukat a nemzetközi piacon. Menetelésük – bár Anglia és a világhír távolabbra került – szinte egész Európában tartott. Nemzetközi sikereik bázisát az NSZK jelentette, ahol angol nyelvű albumaikat adták ki. A négy album többé-kevésbé fedi a 4-6. album anyagát, viszont teljesen külön, a magyarnál korszerűbb technikával rögzítették őket. Bár a dalokat angolul vették fel (valamint az NDK-ban készült néhány felvételhez németül), a közönség kérésére élőben magyarul játszották őket. Külföldi turnéik során több neves rockzenekar előtt játszhattak, sőt olyan is előfordult, hogy az Omega előtt játszott ismert együttes (például a Scorpions).

Space rock-korszak (1976-1979)

Az évtized közepén ismét váltottak, az akkoriban népszerűvé váló space rockra: továbbra is hosszú, kidolgozott hangszerszólók jellemezték a dalokat, viszont a hangzás gyakran a lebegés érzését keltette, ehhez igazodtak a hétköznapi világtól elrugaszkodó, fantáziáló szövegek. A stílusválasztás telitalálatnak bizonyult, itt tudott leginkább kibontakozni az úgynevezett „Omega-hangzás”. A koncerteken mindezt jól kiegészítette a profi látványtechnika.

Ebben az időszakban szintén három albumuk jelent meg. Ezek közül az első még a régi módszerrel készült, azonban a második és a harmadik esetében a korábbi gyakorlattól eltérően az angol változatok – amelyek rendre hamarabb készültek – egy az egyben a magyar albumok megfelelői, csupán a dalsorrend tér el néhány esetben. További újítás, hogy valamennyi dalt az egész együttes kollektíven jegyzett zeneszerzőként, a jogdíjakon való egyenlő osztozás és a csapatmunka kifejezése céljából.

A trilógia nyitódarabja, az 1976-os Time Robber (az 1977-es Időrabló angol változata) lett minden idők legtöbb példányban eladott albuma magyar előadótól. Címét az elején hallható háromtételes kompozíció után kapta (Napot hoztam, csillagotIdőrablóAblakok), amely állandó koncertszámmá vált, bár teljes hosszában sosem adták elő: kezdetben a Napot hoztam , csillagot első és második versszaka között hangzott el az Időrabló tétel (ezt a Napot hoztam, csillagot és az Ablakok egyező dallama tette lehetővé), amiből később csak a Napot hoztam, csillagot első versszaka maradt (kivéve 2006-2007-ben, amikor ismét a hosszabb verzió került műsorra). Népszerű lett még a az Éjféli koncert és a könnyedebb témájú A könyvelő álma.

A következő album, az 1978-as Csillagok útján (angol változata Skyrover címen jelent meg) némileg keményebb hangzású elődjénél, az Omega albumai közül leginkább ez tekinthető konceptalbumnak, vagyis a dalok nagyrészt hasonló témát járnak körül, egyfajta „történet” kerekedik ki belőlük. A kompozíció keretét az instrumentális Nyitány és a Finálé adja. Legsikeresebb dalai az Égi vándor, a két Metamorfózis és a címadó dal. A sors furcsasága, hogy a legismertebb sláger a kakukktojás – az egységes koncepcióból kilógó, oroszos – Léna lett. Koncerteken hamar szokássá vált, hogy a Napot hoztam, csillagot előtt játszották, egy instrumentális dallal összekötve, ami a következő albumra Start címen került fel. Míg a Time Robber hangszeres részeit a korábbi angol albumokhoz hasonlóan a magyartól külön vették fel, a Csillagok útján és a Skyrover esetében csak az éneket vették újra, ezt leszámítva a felvételek az Omega saját stúdiójában készültek, amit nyugatról hazahordott berendezésekből építettek fel.

A stíluskorszakot az 1978-as (magyar nyelvű kiadásban 1979-es) Gammapolis zárja, amely idehaza minden idők legsikeresebb albuma lett. Az előzőhöz hasonlóan ez is konceptalbumnak tekinthető, de némileg slágeresebb lett, mint a Csillagok útján. Legnépszerűbb dalai az Ezüst eső, a Nyári éjek asszonya, a Gammapolis I. és az Őrültek órája. A slágerek mellé kerültek progresszívebb művek is, a Hajnal a város felett és a Gammapolis II.

Az együttes továbbra is sokat koncertezett külföldön és idehaza, az egyes évekre a koronát változatlanul a Kisstadionban tették fel. Ilyenkor gyakran hívtak neves vendégeket: 1976-ban, a Late Night Show-ban (ekkor még nem volt meg a magyar szövege) a skorpiós Szűcs Antal Gábor szólózott, egy évvel később – immár a magyar változatban – (Éjféli koncert) Karácsony János az LGT-ből. 1977-ben Zalatnay Sarolta volt a vendég, 1978-ban pedig Debreczeni Ferenc bátyja, Csaba (a testvérpár időnként más koncerteken is előadta páros dobszólóját). 1979-ben az azévi Hobo Blues Banddel közös turnéra emlékeztetve a Csillagok útjánban a HBB három tagja, Szénich János, Kőrös József és Póka Egon működött közre. Utóbbi koncertről albumot is adtak ki, melynek nyugati kiadására a dalok egy részét angolul énekelték újra. 1976-ban és 1977-ben a koncertek kuriózumai közé tartozott a Ne legyen, mely csak ekkor hangzott el magyarul, stúdiófelvételen csak angolul, Never Feel Shame címmel jelent meg 1975-ben.

Az útkeresés időszaka (1980-1987)

A kontinentális sikereken túl az együttes az angol-amerikai piacon is komolyabban kívánt próbálkozni, ennek érdekében 1980-ban kiadót váltottak, a Warnerrel kötöttek két albumra szóló szerződést.

Eközben idehaza az LGT-vel és a Beatricével közös országos turnéra indultak, amely két kisstadionbeli koncerttel zárult. Ennek során az új albumról is játszottak néhány dalt, ideiglenes magyar szöveggel. Emellett volt egy beat-slágereket tartalmazó blokk, melyben – kilépése óta első ízben – Presser is közreműködött, valamint Somló elénekelte az Azt mondta az anyukámat. A koncert végén az LGT és az Omega együtt játszotta a Gyöngyhajú lányt.

A következő évben idehaza nem koncerteztek, csak egy NSZK-turné erejéig léptek fel élőben. Megjelent az angol Working album, majd elkészült magyar változata Az arc címmel. A háromalbumonkénti váltás gyakorlatát folytatva stílusában eltért ez előző albumoktól, besorolása kevésbé egyértelmű, afféle kísérletező albumnak tekinthető. Az előző évtizedhez képest nagyobb hangsúlyt kaptak a szövegek, számos tartalmas, elgondolkodtató alkotásuk született nemcsak ezen, hanem a többi 1980-as évekbeli albumukon is. Bár több népszerű dalt tartalmaz (Életfogytig rock ’n roll, Tizenhat évesen, Kemény játék, Nagy folyó), nem tudta megismételni az előző korszak sikereit. Az angol változattal sem sikerült elérni a kitűzött célt: be kellett látniuk, hogy az angolszász piac a Vasfüggöny mögül nehezen hódítható meg, így a második albumot el sem készítették. Bár a következő években is volt néhány külföldi koncertjük, egyre inkább eltávolodtak a nemzetközi piactól.

Az együttes 20 éves fennállását 1982 novemberében ünnepelte öt koncerttel az újonnan átadott Budapest Sportcsarnokban. A jubileum kapcsán Jancsó Miklós dokumentumfilmet készített, mely koncertfelvételeket is tartalmaz. A koncert egyúttal lemezbemutató is volt, itt hangzottak el először az Omega XI dalai. Az album hangzása sajátos, mivel az együttes a megújult zenei palettán helyét keresve megpróbált igazodni az új hullámhoz. Nagyobb szerepet kapott az elektronika, a computer-technika, Mihály Tamás szintetizátoron játszotta a basszusszólamokat. A régi rajongók közül sokan értetlenül, idegenkedve fogadták, az akkori fiatalok számára pedig az új zenei stílusok együtt jártak az új előadókkal. Emiatt az album – némileg méltatlanul – nem lett igazán sikeres.

Az ezt követő évek főként itthoni koncertekkel teltek, melyek közül az 1984-es városligeti volt a legjelentősebb. Benkő László és Mihály Tamás szólóalbumokat készítettek, melyekről időnként az Omega-koncerteken is játszottak dalokat. Az együttes üzleti vállalkozásokba is kezdett; az Omega-stúdióban több más előadó is készített felvételeket. Ezek az albumok az évtized közepétől külön márkanevet kaptak (Favorit, majd a CD-korszakban Mega). Emellett hang- és látványtechnikai berendezéseiket is bérbe adták más együtteseknek (a hangtechnikát ma már Frenreisz Károly viszi tovább, de az Omega nevet megtartotta).

1984-ben a Városligetben, valamint az 1985-ös BS-beli Live Aid-fellépésen már új dalok is elhangzottak, az új stúdióalbum 1986-ban készült el, A Föld árnyékos oldalán címmel. A rockos és a computeres hangzás közti egyensúlyt megtalálva nagyobb sikert ért el, mint az előző kettő. Legnépszerűbb dala, a Fekete pillangó az 1980-as évek legnagyobb Omega-slágere lett, ismertségben felveszi a versenyt az együttes korábbi dalaival. Az akkoriban történt Challenger-katasztrófának állítottak emléket a Fekete doboz című dallal. Ugyancsak ebben az évben kapták meg a Liszt Ferenc-díjat, amit első ízben ítéltek oda egy egész együttesnek.

Az 1986-os országos turné után 1987-ben csak néhány koncertet adtak, főképp a Balaton környékén, majd szeptemberben a 25 éves jubileumot ünnepelték két kisstadionbeli koncerttel. Ezen Presser és Laux is fellépett, az együttest Szörényi Szabolcs köszöntötte (ennek tiszteletére Mihály Tamás Illés-paródiát adott elő), valamint az addigi lemezeladások után az Omega gyémántlemezt vehetett át. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a 13. album, a Babylon. 80-90 ezres példányszámát akkoriban bukásként könyvelték el, bár a címadó dal és a Hajnali óceán népszerűek lettek. Az évtized zenei váltásai után az album ezúttal a szövegek terén hozott megújulást: ekkor dolgozott először az együttessel Trunkos András, aki előszerettel dolgozott fel vallási tárgyú témákat (bár nem egyházi, hanem elsősorban filozófikus megközelítésből).

Leállás, időszakos működés (1987-2004)

A jubileumi koncert és a Babylon után az együttes háttérbe vonult, bár hivatalosan ekkor sem szűnt meg. Hét éven keresztül nem készült új dal és nem játszottak élőben, leszámítva egy fél-playback fellépést 1988-ban a siófoki Interpop-gálán. Ezalatt a tagok főként üzleti tevékenységeikre, illetve részben szólókarrierjükre koncentráltak. 1991-ben Benkő László szólóalbumot jelentetett meg Omega-mix címmel, melyen Omega-dalokból két instrumentális egyveleg hallható. A felvételen Molnár György kivételével a többi tag is közreműködött.

A hallgatást 1994-ben a Népstadion-beli koncert bejelentése törte meg. Augusztusban Siófokon tartottak nyilvános próbát, magára a koncertre pedig szeptember 3-án került sor, a zord időjárás ellenére 70 000 ember előtt. A program a slágeresebb dalokra épült, a beat-korszak került el?őtérbe, ami mellett a space rock kapott nagyobb hangsúlyt. Új dal nem hangzott el (bár a jegyekhez mellékeltek egy maxi-CD-t, rajta az angol nyelvű Miss Worlddel). A közreműködők közt volt Szekeres Tamás gitáros (aki ezután évekig az Omega-tagok elválaszthatatlan társa volt), Debreczeni Csaba, az ex-omegások közül Presser Gábor (aki ezúttal több kilépése utáni dalban is játszott) és Somló Tamás, valamint sztárvendégként Klaus Meine és Rudolf Schenker a Scorpionsból. (A két együttes az 1970-es években többször lépett fel közösen; a koncert után kérték a Gyöngyhajú lány feldolgozásának jogát.) A vendégszereplést 15 évvel később viszonozta Kóbor és Molnár a SYMA-csarnokban és Kassán.

Ezután az együttes stúdióba vonult és a következő évben megjelent a 14. album, a Trans and Dance (a cím szójáték, a transzcendensre utal). A szintetizátor-centrikus albumok után ismét a gitárhangzás került előtérbe. Presser itt is közreműködött két dal (Az álmodozó, Minden könnycseppárt kár) szerzőjeként és billentyűsként. A kollektív szerzőség gyakorlatával szakítva a tagok ismét egyenként jegyezték dalaikat. 1996-ban megjelent az angol változat, a Transcendent, melyen a szólóénekes a holland Edwin Balogh volt (korábban Szekeressel játszott együtt), Kóbor csak vokálozott. A magyar kiadáshoz képest további eltérés, hogy felkerült a Babylon áthangszerelt változata, a Tower of Babel, viszont lemaradt négy dal, részint a lassabbak közül, részint azok, amelyek nem illettek a koncepcióba. Így az album pörgősebb és egységesebb lett, mint magyar megfelelője. A következő album 1998-ban készült, Egy életre szól címmel. Ezek az albumok kevésbé közismertek, mint a korábbiak, melynek oka elsősorban az, hogy sem turné, sem lemezbemutató koncert nem kísérte megjelenésüket (a Trans and Dance dalait máig sem játszották élőben, az Egy életre szólról is mindössze a címadó dalt adták elő 1999-ben).

A második Népstadion-koncertet 1999-ben tartották. Szervezésére részvénytársaságot hoztak létre, aminek a jegyvásárlás által a nézők is részvényesei lettek (azóta az Rt. már megszűnt). Az előzenekar az Omega tehetségkutató versenyének első három helyezettje volt, valamint a P. Mobil Vikidál Gyulával. A koncertprogram ezúttal a rockosabb, illetve ritkábban játszott dalokra épült. Ugyancsak közreműködtek régi tagok (Presser, Laux, Somló), bár ezúttal kisebb szerep jutott nekik. A további közreműködők között volt az Edda billenty?űse, Gömöry Zsolt, Keresztes Ildikó (aki a vendégblokkban szólóban is énekelt), az egykori XL Sistersből Demeter György és Vértes Attila, továbbá a vendégblokkban Edwin Balogh és Póka Egon. A koncert megkapta az „Év könnyűzenei produkciója” elismerést.

2001. június 2-án ugyancsak a Népstadion volt a Szuperkoncert, vagyis az Illés, a Metro és az Omega közös koncertjének helyszíne. Az előzetes megállapodásnak megfelelően mindhárom együttes 50-50 percet játszott, a legvégén pedig egy közös egyveleget adtak elő, melyben mindhármuktól két-két sláger hangzott el. Az Omega programja a korábbi koncertek „kötelező darabjainak” számító dalokra épült. Ezúttal is szerették volna meghívni korábbi tagjaikat, de nem sikerült megegyezni a szervezőkkel, így az öt jelenlegi tag mellett Szekeres, Gömöry, Demeter és Vértes játszott. Még ugyanebben a hónapban Pápán is volt Omega-koncert, amit szándékosan nem hirdettek széles körben.

Újra aktívan (2004 óta)

 

Kóbor János egy 2009-es lengyelországi koncerten (amatőr felvétel)

Az együttes hosszú kihagyás után 2004 tavaszán ismét országos turnéra indult. A Napot hoztam, csillagot névre keresztelt koncertsorozat a hét legnagyobb, sportcsarnokkal rendelkező vidéki várost érintette (majd júniusban megtoldották a szegedi Sláger Rádió Mega Partyn való fellépéssel). A műsor leginkább a tíz évvel korábbihoz hasonlított, többnyire ismertebb slágereket játszottak, de ezúttal kevesebb beat-dalt tűztek műsorra. A Fekete pillangó új, gitárszólós hangszereléssel hangzott el. Szeptemberben pedig már negyedszer (önállóan harmadszor) töltötték meg az időközben Puskás Ferenc nevére keresztelt Népstadiont (előtte a városligeti Sláger Rádió Mega Partyn játszottak két dalt, Dunaszerdahelyen tartottak nyilvános fápróbát). A programot a turnéhoz képest kibővítették (így még inkább a space rock dominált) és némileg átrendezték.

A következő évben Csillagok útján címmel még több várost érintő országos turnéra indultak, továbbá játszottak határon túli magyar közönség előtt (Marosvásárhely, Gombaszög, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy), Németországban és Csehországban, Pásztón a mátrakeresztesi árvízkárosultak javára rendezett segélykoncerten, a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán és az agárdi Popstrandon. A repertoár nagyrészt megegyezett az előző évi stadionkoncerttel, néhány dal kimaradt, illetve közkívánatra bekerült. A marosvásárhelyi koncertet megelőzően (25 év után tértek vissza Romániába és első ízben jártak Székelyföldön) egy közönségtalálkozón az erdélyieknek olyasmire sikerült rávenniük az együttest, amire előtte talán soha: előre odakészített hangszereken eljátszottak egy dalt.

A fokozott aktivitás folytán a rajongótábor egyre inkább várta, hogy album is jelenjen meg. Nagy örömükre az együttes ősszel stúdióba vonult, és bár a felvételek még a következő évben is tartottak, de készült a 16. stúdióalbum. Emellett 2006-ban is folytatódott a koncertezés, EurOmega turné néven. Ez azonban nem saját szervezésű, egybefüggő koncertsorozat volt, hanem meghívásoknak eleget téve, fesztiválok keretében léptek fel. Februárban a Budapest Sportarénában rendezett Szakmunkásfeszten és áprilisban Szabadkán még az előző évi koncertprogramot „búcsúztatták”, a szlovákiai koncerteken (Pozsony, Kassa) már új – a fesztiválokhoz igazodva némileg rövidebb – műsort adtak, benne a készülő lemez két dalával (Végül ez a tangó, Álmok koldusa). Az év során játszottak még a Kisstadionban, a cseszneki Várjátékokon, az alsóörsi Motorostalálkozón, Szatmárnémetiben, Érsekújváron, Agárdon, Királyhelmecen, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán (Nyírségi ősz) és Berlinben. Utóbbi két helyszínen már kapható volt a szeptemberben megjelent Égi jel: Omega címet viselő album, amely megjelenésekor első helyen nyitott a Mahasz eladási listáján, öt hétig vezetve azt. Az albumon 13, többnyire kemény hangzású, gitárcentrikus dal hallható, melyek többsége – némi meglepetésre – Kóbor szerzeménye. A szólók nagy részét játszó Szekeres Tamás ezúttal dalt is írt (Versenyző), amelyben először működött közre stúdiófelvételen Gömöry Zsolt (a koncerteken előző év végén Jankai Béla vette át a helyét). A címadó dalt az Esti Showder című műsorban is előadták, az albumverziótól eltérő hangszereléssel: Szekeres helyett Molnár és Benkő szólózott, a rajongók túlnyomó többsége szerint ez a változat sokkal gazdagabb, tartalmasabb hangzású, mint az eredeti, visszahozza az egykori “Omega-hangzást”.

2007-ben az együttes fennállása 45. évébe lépett, amit eredeti tervek szerint újabb stadionkoncerttel és turnéval ünnepeltek volna. Ezeket végül nem sikerült megvalósítani, de ebben az évben is adtak koncertet Pécsett (zártkörű céges rendezvény), Kozármislenyben, Győrött, Keszthelyen, a Hungaroringen (a Forma-1-es futam hétvégéjén) és Drezdában. Kozármislenyben a rajongók meglepetéssel köszöntötték fel kedvenceiket, akik ekkor tudták meg az addig gondosan őrzött titkot: egyik legsikeresebb albumuk, a Gammapolis nevét immár valódi csillag viseli, amiről az öt zenész egy-egy tanúsítványt is kapott.

2008-ban nem volt koncertjük, de a Magyar Dal Napján Mihály Tamás és Benkő László más zenészek társaságában Omega Tribute Band néven játszottak el három dalt, a Prima Primissima díjátadó gálán pedig a teljes együttes játszotta el a Lénát.

2009-ben hosszú évek után visszatértek Lengyelországba, ahol mindig is nagy népszerűségnek örvendtek: márciusban Varsóban, májusban Sanokban, szeptemberben Szczecinben játszottak. Ezen kívül két koncertet adtak Csehországban is (Loket, Vizovice). A közelmúltban megszokott közreműködő zenészek közül ezúttal csak Jankai Béla volt az öt tag mellett a színpadon. Az év egyetlen magyarországi Omega-koncertjét Baján tartották az EFOTT első napján. A turné Lipcsében zárult.

2010-ben fesztiválokon léptek fel: az első ízben megrendezett StarGardenen olyan együttesek társaságában, mint Eric Burdon and The Animals vagy a Deep Purple; az alsóörsi motorostalálkozón, a soproni VOLT Fesztiválon, a lengyelországi Slupskban a Rock Legendsen, Dunaszerdahelyen a Dunafesten

Tagok

1962–1963
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Benk? László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének
  • Kovacsics András – gitár
  • Varsányi István – basszusgitár
  • Láng Péter – szaxofon (a megalakulás évében csatlakozott)
  • Künsztler Tamás – dob, ütőhangszerek
1963–1964
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Benk? László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének
  • Kovacsics András – gitár
  • Varsányi István – basszusgitár
  • Harmat László – szaxofon
  • Künsztler Tamás – dob, ütőhangszerek
  • Laux József – dob, üt?hangszerek (1964-t?l)
1964–1967
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Wittek Mária – ének
  • Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének
  • Kovacsics András – gitár
  • Varsányi István – basszusgitár
  • Somló Tamás – szaxofon, ének
  • Laux József – dob ütőhangszerek
1967–1968
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Benk? László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének
  • Kovacsics András – gitár
  • Molnár György – gitár (szeptembertől)
  • Varsányi István – basszusgitár
  • Mihály Tamás – basszusgitár, ének (februártól)
  • Somló Tamás – szaxofon, ének
  • Laux József – dob, ütőhangszerek
1968–1971
  • Kóbor János – ének, ritmusgitár
  • Presser Gábor – ének, billentyűs hangszerek
  • Molnár György – gitár
  • Mihály Tamás – basszusgitár, ének
  • Benk? László – billentyűs és fúvós hangszerek
  • Laux József – dob, ütőhangszerek
1971-
  • Kóbor János – ének
  • Benk? László – billentyűs hangszerek
  • Molnár György – gitár
  • Mihály Tamás – basszusgitár, ének
  • Debreczeni Ferenc – dob, üt?hangszerek

Wittek Mária 1967-ig volt az együttes tagja, de néhányszor ezután is fellépett velük. Presser Gábor már 1967-ben is írt zenét az együttesnek és hangszerelte dalaikat, majd Kovacsics András távozása után csatlakozott, ekkor az Omega rövid ideig szólógitár nélkül, két billentyűssel játszott. Molnár György érkezése után azonban Presser egy időre távozott, 1968-ban, nem sokkal az angliai turné előtt tért vissza. Somló Tamás 1968-ig volt az együttes tagja, de több, 1969-ben készült filmfelvételen is feltűnik.

Rendszeres közreműködők

  • Szekeres Tamás – szólógitár (koncerteken és stúdióban 1994–2007)
  • Demeter György – vokál, trombita, csörgő, akusztikus gitár (koncerteken 1999–2007)
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek (koncerteken 1999-2005-ig és az Égi jelen)
  • Keresztes Ildikó – vokál (koncerteken 1999-ben és 2004–2007)
  • Jankai Béla – billenty?űs hangszerek (koncerteken 2005 óta)
  • Demeter Tamás – vokál, trombita, csörgő, akusztikus gitár (2005-ben és 2006-ban szükség esetén helyettesítette Demeter Györgyöt vagy Keresztes Ildikót)

Szövegírók

  • Verebes István – Nem vagy szép (1967)
  • S. Nagy István – Néhány kislemez 1967-ben és 1968-ban.
  • Adamis Anna – Az 1967-1971 közti dalok többsége.
  • Sülyi Péter – A legtöbb Omega-dal 1971 óta (kivéve a Gammapolis és a Babylon cím? albumokon).
  • Ambrózy István – Néhány dal a Babylon és Trans and Dance albumokon, valamint angol fordítások 1987-ben.
  • Várszegi Gábor – Az ő nevén jelent meg a Gammapolis összes, valamint a Csillagok útján és a Trans and Dance legtöbb dala. Nem tisztázott, hogy ezek közül valójában mennyit írt.
  • Bródy János – Nyílt titok, hogy valójában ő írta a Várszegi-szövegek egy részét. Az Égi jelre már saját nevén írt két szöveget.
  • Trunkos András – 1987 óta, a Babylon, az Egy életre szól és az Égi jel legtöbb dala.
  • Sztevanovity Dusán – a két Presser-szerzemény a Trans and Dance cím? albumon.
  • Horváth Attila – Edwin Baloghgal együtt írta a Transcendent album angol szövegeit.
  • Hajnal István – angol fordítások 1968-1974
  • Tony Carey – Working angol album
  • Kurt Demmler – német fordítások
  • Bernd Maywald – német fordítások

Diszkográfia

Stúdióalbumok

  • Trombitás Frédi és a rettenetes emberek (1968) – felújított kiadás bónuszdalokkal: 2003
  • 10000 lépés (1969) – felújított kiadás bónuszdalokkal: 2003
  • Éjszakai országút (1970) – felújított kiadás bónuszdalokkal: 2003
  • Élő Omega (1972) – kibővített stúdióváltozat: 200 évvel az utolsó háború után (1998)
  • Omega 5 (1973) – alternatív kiadás: Szvit (1999)
  • Omega 6: Nem tudom a neved (1975) – felújított kiadás angol bónuszdalokkal: Tűzvihar/Stormy Fire (2001)
  • Omega 7: Id?rabló (1977) – angol változattal közös felújított kiadás: Id?rabló/Time Robber (2002)
  • Omega 8: Csillagok útján (1978) – angol változattal közös felújított kiadás: Csillagok útján/Skyrover (2002)
  • Gammapolis (1979) angol változattal közös felújított kiadás (az angol anyag terjedelmi korlátok miatt nem teljes): Gammapolisz/Gammapolis (2002)
  • Omega X: Az arc (1981) – felújított kiadás angol bónuszdalokkal: 2004
  • Omega XI (1982) – felújított kiadás bónusz koncertfelvételekkel: 2004
  • Omega 12: A Föld árnyékos oldalán (1986) – felújított kiadás csak itt megjelent angol bónuszdalokkal: 2004
  • Omega XIII: Babylon (1987) – felújított kiadás csak itt megjelent angol bónuszdalokkal: 2004
  • Trans and Dance (1995) – felújított kiadás angol bónuszdallal: Transcendent (2004)
  • Omega XV: Egy életre szól (1998) – felújított kiadás angol bónuszdalokkal: 2004
  • Égi jel: Omega (2006) – bónusz DVD-vel (werkfilm, koncertfelvételek)

Idegen nyelv? albumok

  • Omega Red Star from Hungary (1968) – 2007-ben CD-n is megjelent.
  • Omega (1973)
  • 200 Years After the Last War (1974)
  • Omega III (1974) – Az NSZK-ban kiadott albumokat vették figyelembe a sorszámnál. Az anyag egy része hallható a T?zvihar/Stormy Fire albumon.
  • The Hall of Floaters in the Sky (1975)
  • Time Robber (1976) – Az Omega 7: Időrabló angol változata, teljes anyaga hallható az Időrabló/Time Robber albumon.
  • Skyrover (1978) – Az Omega 8: Csillagok útján angol változata, teljes anyaga hallható a Csillagok útján/Skyrover albumon.
  • Gammapolis (1979) – Az azonos című album angol változata, az anyag egy része hallható a Gammapolisz/Gammapolis albumon.
  • Working (1981) – Az Omega X: Az arc angol változata, néhány helyen eltér? anyaggal. Két dal hallható az Omega X: Az arc 2004-es kiadásán.
  • Dark Side of the Earth – 1987 körül készült demóanyag, hivatalosan 2004-ben jelent meg egy dalt kivéve az Omega 12: A Föld árnyékos oldalán és az Omega XIII: Babylon felújított kiadásának bónuszaként.
  • Transcendent (1996) – Az Omega XIV: Trans and Dance angol változata, néhány helyen eltérő anyaggal.
  • Das deutsche Album (1997) – A hetvenes évek első felében felvett német dalok gyűjteményes kiadása. Először az együttes engedélye nélkül jelent meg, de azóta rendezték a jogi hátterét.

Koncertalbumok

  • Él? Omega Kisstadion ’79 (1979) – angolnyelvű ráénekléses változat: Live at Kisstadion (1979)
  • Kisstadion ’80 – (1981) az LGT-vel és a Beatricével közös lemez
  • Jubileumi koncert (1983) – négy dal bónuszként hallható az Omega XI. 2004-es kiadásán
  • Népstadion 1994 Omegakoncert – No. 1. Vizesblokk (1994)
  • Népstadion 1994 Omegakoncert – No. 2. Szárazblokk (1994)
  • Az Omega összes koncertfelvétele 1. (1995) – gyűjteményes kiadás részben korábban megjelent, részben csak itt hallható felvételekből:
CD1: Omega Klub 1968, Országos turné 1972 (utóbbi megegyezik az Élő Omega anyagával)
CD2: Kisstadion 1977
CD3: Kisstadion 1979 (megegyezik az Élő Omega Kisstadion ’79 anyagával)
  • Az Omega összes koncertfelvétele 2. (1995) – gyűjteményes kiadás részben korábban megjelent, részben csak itt hallható felvételekb?l:
CD1: Kisstadion 1980 (megegyezik a Kisstadion ’80 Omega-blokkjával), Országos turné 1980, Városliget 1984, Kisstadion 1987
CD2: Budapest Sportcsarnok 1982 (a Jubileumi koncert anyaga, terjedelmi okok miatt egy dal lemaradt)
CD3: Népstadion 1994 (válogatás a Vizesblokk és Szárazblokk anyagából)
  • KonceRt. – Népstadion 1999 (1999)
  • Napot hoztam, csillagot (2004)

Válogatásalbumok

  • Legendás kislemezek (1984)
  • Platina (1988)
  • Omega 6-7. (1988)
  • Az Omega összes kislemeze 1967–71 (1992)
  • Az Omega koncertek legnagyobb sikerei eredeti felvételeken (1994)
  • Dream (1994)
  • Happy (1994)
  • Heavy (1994)
  • Space (1994)
  • Titanium (2001)

Gy?jteményes kiadások

  • OMEGA 1968–1973 (Az Omega összes nagylemeze I.) (LP: 1987, CD: 1994)
  • ÉGI VÁNDOR 1974–1981 (Az Omega összes nagylemeze II.) (1994)
  • Antológia vol. 2. 1970-1975 Hard-rock albumok (2001)
  • Antológia vol. 3. 1975-1980 Space-rock albumok (2002)
  • Antológia vol. 1. 1965-1970 Beat albumok (2003)
  • Antológia vol. 4. 1980-1985 Synth-rock albumok (2004)
  • Antológia vol. 5. 1985-2000 Rock albumok (2004)

Kislemezek

Az 1966-ban készült első kislemezek külföldi slágerek feldolgozásait tartalmazták, Omega-albumra nem kerültek fel. 1967-től 1971-ig sok kislemezük jelent meg, már saját magyar dalokkal, nagyrészt olyanokkal, amik az albumokra vagy nem kerültek fel, vagy attól függetlenül vették fel őket. Egy részük 1984-ben Legendás kislemezek címmel jelent meg egy válogatásalbumon, majd 1992-ben kiadták kibővített CD-változatát, az Omega összes kislemeze 1967–71 címmel. 2003-ban többségük az első három stúdióalbum bónuszanyagában jelent meg. Azonban így is vannak dalok, amik mindezekből kimaradtak, például az 1968-as Kiabálj, énekelj és az 1970-es Snuki.

1970-ben készült három angol kislemez is, ezek későbbi dalokkal együtt 1994-ben felkerültek a Best of – Their Greatest Hits from the Sixties in English válogatásra. A továbbiakban már egyre ritkábban készültek kislemezeik, azok is többnyire albumról kimásolt dalokat tartalmaztak, legfeljebb kismértékben tértek el az albumverziótól.

1994-ben a népstadionbeli koncert jegyeihez járt az angol Miss World, immár maxi CD-n. A dal felkerült néhány válogatásra, valamint a 2004-es Transcendentre is, bónuszdalként.

2004-ben korlátozott példányszámban jelent meg a Tower of Babel maxi CD, amelyen az 1996-os angol Transcendent három dala hallható újraénekelve (nagyobb szerep jutott Kóbor hangjának), valamint a Fekete pillangó áthangszerelt angol verziója, a Tide Will Turn. Az anyag bónuszként felkerült az Omega XV: Egy életre szól 2004-es kiadására.

Magyarországon

  • Paint It, Black / Bus Stop (1966)
  • Bend It / I Put a Spell on You (1966)
  • Little Man / What Now My Love (1966)
  • Sunny / No Milk Today (1966)
  • Nem új a nap alatt semmi / Nem szeretlek (1967)
  • Megbántottál / Nem vagy szép (1967)
  • Azt mondta az anyukám / Rózsafák (1968)
  • Ismertem egy lányt / Szeretnék visszamenni hozzád (1968)
  • Zárt ajtók mögött / Halott virágok (1968)
  • Volt egy bohóc / Nem tilthatom meg (1968)
  • Kiabálj, énekelj / Most már olyan mindegy (1968)
  • Trombitás Frédi / Ha én szél lehetnék (1968)
  • Naplemente / Régi csibészek (1969)
  • Ballada a fegyverkovács fiáról / Snuki (1970)
  • Ten Thousand Paces / The Jester’s Daily Bread (1970)
  • Dead (Are the) Flowers / The Prodigal Son (1970)
  • Pearls in Her Hair / Petroleum Lantern (1970)
  • Petróleumlámpa / Gyöngyhajú lány (1970)
  • Kiskarácsony, nagykarácsony / Kállai kett?s (1970)
  • Sötét a város / Ülök a hóban (1971)
  • Olyan szépen mosolygott / Oh, Barbarella (1971)
  • H?tlen barátok / Szomorú történet (1971)
  • Régvárt kedvesem / 200 évvel az utolsó háború után (1971)
  • A könyvel? álma / Az égben lebeg?k csarnoka (1976)
  • Petróleumlámpa / Gyöngyhajú lány (1977) – újra kiadva
  • Miss World (1994)
  • Egy életre szól (1998)
  • Meghívás (2006)

Külföldön

  • Pearls in Her Hair / Petroleum Lantern (1970)
  • Pearls in Her Hair / The Lying Girl (1973)
  • Perlen im Haar / Perlen im Haar – instrumental (1973)
  • Everytime She Steps In / The Bird (1974)
  • Live as Long as / Spanish Guitar Legend (1974)
  • Everytime She Steps In / The Bird (1974)
  • Skyrover / Russian Winter (1978)
  • Rush Hour / Lady of the Summer Night (1978)
  • Break the Chain / Tower of Babel (1996)
  • Tower of Babel (2004)

Filmográfia

Önálló felvételek

  • Tízezer lépés – 1969-ben készült tévéműsor videoklipekkel (az Illés Add a kezed című műsorával közösen jelent meg VHS-en).
  • Omega, Omega, Omega (1983) – Jancsó Miklós dokumentumfilmje az 1982-es BS-beli koncertr?l. Moziban is bemutatták és VHS-en is megjelent.
  • Jubileumi koncert (VHS, 1988) – Az 1987-es Kisstadion-koncerten készült felvétel.
  • Népstadion 1994 (dupla VHS, 1999)
  • KonceRt. – Népstadion 1999 (dupla VHS, 1999)
  • KonceRt. – Népstadion 1999 (DVD, 2000) – Rövidebb felvétel, mint a VHS. Külföldi kiadása (egy interjúval b?vítve): Live in Budapest (2001).
  • Népstadion 1994 – Az igazi választás (DVD, 2001) – Rövidebb felvétel, mint a VHS.
  • A bulik MÁSKÉPpen (DVD, 2001) – Kiegészítés az 1994-es és 1999-es koncert-DVD-khez, a készül?dés felvételeivel és lemaradt dalokkal.
  • Szuperkoncert – Népstadion 2001. június 2. (DVD, 2002) – az Illés és Metro blokkjával közösen és önállóan is megjelent.
  • Napot hoztam, csillagot (DVD, 2004) – A turné debreceni állomásán készült felvétel.
  • Jubileumi koncertek (DVD, 2004) – Az 1982-es és 1987-es koncerteken készült felvételek; rövidebbek, mint a VHS-ek.
  • Napot hoztam, csillagot koncertturné 2004 (DVD, 2005) – 50 perces felvétel a Puskás Ferenc Stadionban adott koncertr?l és néhány dal a vidéki turné valamennyi állomásáról.
  • Tízezer lépés Erdélyben – a Duna TV kétrészes koncert-riportfilmje a 2005-ös marosvásárhelyi koncertr?l.

Közreműködések

  • Ezek a fiatalok (1967) – zenés játékfilm, az egyik jelenetben Koncz Zsuzsával együtt szerepel az Omega.
  • Extázis 7-t?ől 10-ig (1969) – dokumentumfilm,tartalmaz az Omega koncertjein készült felvételeket is.
  • Sárika, drágám (1970) – játékfilm, két Omega-dal hangzik el benne (Sötét a város, Ülök a hóban.
  • Örökzöld fehérben feketében (1974) – musical
  • A kenguru (1975) – játékfilm, elhangzik benne a Never feel shame című dal.
  • Kopaszkutya (1981) – zenés játékfilm, egyik jelenete az Omega-LGT közös koncerten játszódik, amint a két együttes a Gyöngyhajú lányt játssza együtt.
  • A Roxínpad sztárjai – VHS, tartalmazza a Kötéltánc videoklipjét.
  • Clip Club – VHS, tartalmazza A Föld árnyékos oldalán videoklipjét.

Fényképek

Kóbor János

Benk? László

Molnár György

Mihály Tamás

Források

Jegyzetek

  1. ? Omega (magyar nyelven). allmusic.hu. (Hozzáférés: 2009. december 13.)

Külső hivatkozások

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
Már 302012
 

Republic zenekar

1990. február 23-án alakultak, lemezborítóikon szereplő hal is ezt szimbolizálja. Boros (sz.: 1962. nov. 17.) (ex-Citrom, ex-Kanguru), Tóth (sz. 1966. máj. 13.) (ex-Balatonszelet), Bali (ex-Denevér), Szilágyi (ex-Cipőfűző, ex-Balatonszelet) és Cipő (ex-Andante, ex-Cipőfűző) könnyen értelmezhető, szókimondó és hihetetlen dallamos zenéjéről vált híressé. Az együttes nem sokkal megalakulása után megnyerte a rockfesztivált Balatonlellén (amit a 67-es főút köt össze Kaposvárral). 1990 végére Szilágyi László (dob) helyett Nagy László Attila került a zenekarhoz. 1991-ben a zenekar úgy döntött, hogy új kiadó után néz. Szerződésük azonban még egy albumra szólt a Hungarotonnál, így nem volt kiút.

Mivel új dalaikat már az új kiadójuknál szerették volna megjelentetni, megszületett az a legendás ötlet, hogy egy teljes lemezanyagnyi dobszólóval állítsanak be a Hungarotonhoz, így teljesítve a szerződésben foglaltakat. Nagy László Attila kiélhette magát a stúdióban, s megszületett az “Üss a kazettára” c. lemez, amely meg is jelent (!) mint Republic album. 1991 végére Környei Attila helyett Abella Miklós a menedzser, ekkor Bali Imre (sz. 1956. dec. 29.) (gitár, ének) helyére Patai került. 1991-ben elnyerték a Magyar Rádió Emerton-díját. 1993-ban a Republic elnyerte a MAHASZ “Arany Zsiráf” díját. Cipő 1995-ben szólólemezzel jelentkezett, ugyanebben az évben Kaposvárott tartottak koncertet, amelyről CD és video készült. 1995-ben ismét “Arany Zsiráf” díjat nyertek “Az év rocklemeze” kategóriában.

Jelképek, jellegzetességek

Emblémájukká vált kishal, ami annak köszönheti megszületését, hogy a zenekar a halak jegyében alakult, Cipő kedvenc halászcsárdájának is ez a jele, valamint hogy megtetszett a fiúknak az emberforma a halba ágyazva.

A jeligéjük: “The Worst Group of Hungary” azaz „a legrosszabb csapat Magyarországon”. A mottóval görbe tükröt kívántak tartani az elé, hogy minden előadót a „legjobbnak” hirdetnek.

Koncertjeiken még a színpadra lépés előtt az Illéstől a Miért hagytuk, hogy így legyen című dalt játsszák be, ezután cirkuszzenére megjelennek a tagok. Cipő a következőképpen konferálja a többieket: Patai Tamás – légtornász, Boros Csaba – állatidomár, Nagy László Attila – mélyvízi búvár, Tóth Zoltán – költő (régebben: erőművész); az utóbbi években az állandó közreműködőket is belevették: Szabó András – Gépfolklór, Halász Gábor – Debrecen. Majd Indul a mandula! felkiáltás után eljátsszák állandó nyitódalként a Neked könny? lehet-et, ami az első album 1. sorszámú dala.

Díjaik

  • 1991 Magyar Rádió EMERTON díj
  • 1992 Popgála – Az év rockegyüttese
  • 1993 MAHASZ Aranyzsiráf – Az év rocklemeze
  • 1995 MAHASZ Aranyzsiráf – Az év rocklemeze
  • 1996 Radio Picture Show díj
  • 1996 Griff Gentleman`s díj
  • 1996 Best of Local
  • 1997 ARTISJUS – HUSZKA JEN? díj
  • 2008 Fonogram – Az év dala díj (Gyere közelebb, menekülj el)
  • 2010 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

Albumok

Stúdióalbumok

Év Album címe
1990 Indul a mandula!!!
1991 Hoppá, Hoppá!!!
1992 Én vagyok a világ
1993 Hahó Öcsi!!!
1994 Disco
1995 Tüzet viszek
1996 Igen
1997 Zászlók a szélben
1998 Üzenet
1999 Boldogság.hu
2000 Só és cukor
2001 A reklám után
2002 Mennyi még, Béla?
2003 Aki hallja, adja át!!!
2004 Mohikán
2005 1 Magyarország 1 Mennyország
2006 Kenyér vagy igazság
2007 Fényes utakon
2008 Tiszta udvar, rendes ház
2010 Köztársaság
2011 Miért, maga bohóc?

Koncertalbumok

Év Album címe Megjegyzés
1996 Október 67 1995. október 6-7., Kaposvár, Városi Sportcsarnok
2006 Győri Kex 2005. december, Győr, Egyetemi Sportcsarnok
2010 20 éves ünnepi koncert 2010. március 15., Papp László Budapest Sportaréna

Válogatások

Év Album címe Megjegyzés
1999 Az évtized dalai – Szerelmes dalok tematikus válogatás, néhány újrajátszott és egy új dalt is tartalmaz
1999 Az évtized dalai – Népi zenei dalok tematikus válogatás, egy új dalt is tartalmaz
1999 Az évtized dalai – Közérzeti dalok tematikus válogatás, néhány újrajátszott és egy új dalt is tartalmaz
2000 Aranyalbum 1990-2000 best of album, egy új dalt is tartalmaz
2003 Törmelék egyvelegeket tartalmaz korábbi dalokból
2009 Aranyalbum 2. 2000-2010 a korábbi válogatás folytatása, egy új dalt is tartalmaz

Különleges albumok

Év Album címe Megjegyzés
1991 Üss a kazettára dobszóló
1995 A Cipő és a Lány – Amsterdam Rajcs Renátával közös stúdióalbum
1998 A rózsa vére az azonos című film zenéje
2000 Levélváltás Cseh Tamással közös album, egymás dalainak feldolgozásával
2009 Új Republic-dalok Balázsovits Edit albuma, a zenekar kíséretével

Videokiadványok

Év Album címe Megjegyzés
1995 Október 67 VHS, az azonos cím? albumon megjelent koncert felvételével
2000 Aranyalbum 1990-2000 VHS az addig készült videoklipekkel
2006 Aranyalbum 1990-2005 a korábbi videoklip-gyűjtemény bővített DVD-változata
2006 Győri Kex DVD-melléklet az azonos című koncertalbumhoz, 6 dal felvételével
2007 Fényes utakon exkluzív DVD-melléklet az azonos cím? album bizonyos példányaihoz

Slágerek

  • Neked könnyű lehet (1991)
  • Repül a bálna (1991)
  • A madárjós vakáción (1991)
  • Jó reggelt kívánok (1991)
  • Szeretni valakit valamiért (1991)
  • Húzd, barom, húzd (1991)
  • Engedj közelebb (1992)
  • Erdő közepében (1993)
  • Fényes utakon (1993)
  • A 67-es út (1994)
  • Ha itt lennél velem (1994)
  • Kék és narancssárga (1995)
  • Holdeső, napsugár (1995)
  • Szállj el, kismadár (1995)
  • Csak a szívemen át (1995)
  • Játssz egy kicsit a tűzzel (1995)
  • Varázsolj a szívemmel (1995)
  • A csend beszél tovább (1995)
  • Hozd el azt a napot (1996)
  • Gyere, hopp!!! (1996)
  • Ha még egyszer láthatnám (1997)
  • Zászlók a szélben (1997)
  • Gurul a kő – Rád gondoltam (1997)
  • Ezt a földet választottam (1997)
  • 16 tonna fekete szén (1998)
  • Születni kell (1998)
  • Könnyek helyett (1998)
  • Feljön a Nap az égen (1998)
  • Megy a gomba (1998)
  • Igaz volt minden szó (1998)
  • Ne meneküljek (1999)
  • 1526 (2000)
  • Só és cukor (2000)
  • Nem volt még soha így (2000)
  • Ahová megyek (2000)
  • Távolban egy fehér vitorla (2001)
  • A nagy hajó (2001)
  • Csak ezt a dalt (uzsedáré-uzsedom) (2001)
  • Nagy baj van, hol a szívem (2002)
  • Nagy kő zuhan (2003)
  • Ez itt egy ló (2003)
  • Dudu (2004)
  • Sose ébressz fel, ha más dala szól (2004)
  • Varsó, hiába várod (2004)
  • Nem kell félni (2005)
  • Jöjj hozzám bárhonnan (2005)
  • Tyereskova (2006)
  • Gyere közelebb, menekülj el (2007)
  • Ezer kincs, ezer nyár (2008)
  • Egy balta száll (2008)
  • Szemében a csillagok (2010)
  • Emberlelkű földeken (2010)

A Republic zenekar hivatalos honlapja: http://www.republic.hu/

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: +2 (from 2 votes)
Már 302012
 

Apostol együttes

1970-ben alakultak Budapesten. Felléptek Salgótarjánban az amatőr könnyűzenei fesztiválon,  ahol aranydiplomát nyertek. Először ideiglenes működési engedéllyel kezdtek játszani Balatonföldváron, a Balatongyöngye étteremben. A felállás ekkor a következő volt:

  • Németh Zoltán (zongora, zenekarvezető)
  • Debreceni László (basszusgitár)
  • Deák János (szaxofon)
  • Kozma András (gitár)
  • Szalánczy Ferenc (harsona)
  • Peterdi Mihály (dob)

Deák Béla gitáros 1970 őzén került a csapatba, a dobos pedig Nagy Béla lett. Szerepltek a Fővárosi Tanács Gerlóczy utcai klubjában, valamint a Műszaki Egyetem Vár-klubjában is. Ugyanezen ősszel meghirdettek egy országos könnyűzenei fesztivált, melynek 1971 májusában Salgótarjánban került megrendezésre a döntője. Decemberben csatlakozott hozzájuk Deák Mihály (dob), 1971 januárjában pedig Deseő Attila (szaxofon). Miután a salgótarjáni döntőn győzelmet arattak, Georgie Fame-mel és Alan Price-szal közösen léptek fel a Kisstadionban. Ekkortájt kezdett körvonalazódni a zenekar stílusa. Jazzrockot játszottak, példaképeik a Chicago és a Blood, Sweat and Tears volt, igyekeztek ezek hangzását és színvonalát átvenni.

1971 szeptemberében Lifka Mihály (trombita) került Deák helyére a zenekarba, decemberben pedig Makrai Pált (gitár) szerződtették Kozma András helyére. Egy éven keresztül játszottak ebben az felállásban. Az 1970-es évek elején elsősorban külföldi fellépéseik voltak (NSZK, Svájc és Svédország), Magay Klementina, Kassai Katalin, és Babits Marcella énekeltek a formációban. A szaxofonos és a trombitás helyére Gábor István és Nagy József kerültek. 1972 szilveszterén az együttes Németországban zenélt, 1973 májusában svéd turnéjuk végéhez értek. Nagy József (trombita) Svájcba távozott, ami után az együttes nem léphetett fel külföldön. Szalánczy (harsona) kivált a csapatból és a Magyar Állami Operaházban zenélt, Debreceni (basszusgitár) egy másik zenekarral külföldre indult. 1973 májusában Csiba József (trombita), szeptemberben pedig Szalánczy helyett Pete László (harsona) csatlakozott hozzájuk, Debreceni helyére pedig a korábban kivált Kozma András (basszusgitár) került.

1973 végén Meződi József (ének) is belépett a zenekarba, innentől a jazz helyett inkább a szórakoztató műfaj irányába mozdult el az együttes. 1974 májusában megnyerték az “Európai Extraklasszis” elismerést a csehszlovákiai nemzetközi jazzfesztiválon. 1974 júniusában alakult meg Koncz Zsuzsa kísérőzenekara, a Korál, melybe Makrai és Kozma belépett, őket Felkai (gitár) és Heilig Gábor (basszusgitár) helyettesítette. 1975-ben részt vettek a Made in Hungary c. táncdalversenyen a “Nehéz a boldogságtól búcsút venni” című dalukkal. 1976-ban Deák helyére Veszelinov (dob) került, Heiliget Gombos Géza (basszusgitár), Csibát pedig Kovács János (trombita) váltotta.

A jazz-irányzatot képviselő zenészek 1979-ben végleg otthagyták az együttest, mely ezután Németh Zoltán, Meződi József, Pete László, Veszelinov András, Baranski László (gitár), Szaniszló Lajos (trombita) felállásban működött tovább. 1980-ban kijutottak az Egyesült Arab Emirátusokba, 1981-től a Rock Színház zenekaraként játszottak. 1984-ben Veszelinov kilépett, Szabó Ferenc (dob) érkezett a helyére, az együttes pedig egyre inkább a színházi világ felé kacsintgatott, fellépéseik ritkultak. 1999. március 19-20-án Demis Roussos-szal közösen zenéltek a Budapest Sportcsarnokban. 2004. november 13-án a Budapest Sportarénában volt koncertjük.

Diszkográfia

Nagylemezek

  • A létrán (Hungaroton-Pepita, 1978)
  • Vágyak (Hungaroton-Pepita, 1980)
  • Számtan (Hungaroton-Favorit, 1984)
  • Ne felejts el soha szeretni (Warner-Magneoton, 1999)
  • Koncertalbum (Warner-Magneoton, 1999)
  • Boldogság sziget (Tom Tom, 2004)
  • A létrán (Hungaroton, 2004)
  • Szívek dallama (Hungaroton, 2011)

Kislemezek

  • A cirkuszi kikiáltó / Az esti utcán (1971)
  • Vándor, milyen az út? / Ki lehet a párja? (SP 970, 1972)
  • Hívj fel / Visszatér (1973)
  • Nehéz a boldogságtól búcsút venni (A oldal: Kovács Kati: Találkozás egy régi szerelemmel, Pepita, SP 70179, 1975)
  • A legtöbb ember / Búcsúzik a nyár (Pepita, SPS 70250, 1977)

Az Apostol együttes hivatalos honlapja: http://www.apostolegyuttes.hu/

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.0/10 (3 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
loading