máj 172012
 

Az Edda Művek Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére készült el, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük bearanyozódott. ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.

A kezdetek

Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett – senki nem tudja pontosan a dátumot – amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették. Az alapító Halász József volt.

  • A névválasztás

Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: EDDA-dalok. Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak.

Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra.

A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett.

A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták.

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) kerül a posztra, majd kiválásával – bevonult katonának – Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővülnek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt. Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József hazaköltözött Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az ő tiszteletére íródott később az „Emlékezni (egy régi jó barátra)” c. dal.

1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.

Országos siker, majd feloszlás (1980-83)

A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már teltházas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás Ballagás című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szerepel. A dorogi rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek).

Újrakezdés (1985-93)

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták, helyére újra Alapi lépett.

Ma (1993-)

 

Az Edda 2007-ben

Azóta gyakorlatilag stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek egy új albummal. 2008 telén jelentkeztek az első koncert-DVD-jükkel, valamint idén jelentkeznek a harmincadik albumukkal (Átok és áldás) is.

Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt “zarándok hellyé” váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években jelentős szerepet játszik dalszövegeikben az aktuálpolitika . Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.

Az 1985-ös újrainduláskor hivatalosan Pataky és Fortuna ketten alkották az Eddát, a többi hangszerre több zenészt is kipróbáltak, hol egymást váltva, hol egyszerre. A 5. album megjelenése után hirdették ki a végleges felállást. Alapi István már 1987 őszén csatlakozott, néhány hónapig az együttes átfedéssel játszott: a koncertek elején Csillag Endre, a második felében Alapi gitározott.

Korábbi tagok vendégszereplései

 

  • 1983-ban a miskolci búcsúkoncerten egy-egy dal erejéig színpadra lépett Darázs István, Csapó György és Róna György
  • 1988-ban a Petőfi Csarnokban Slamovits István és Zselencz László is játszottak. A gyémántlemez-átadáson rajtuk kívül Csapó György is részt vett, ő azonban nem zenélt.
  • 1988-ban Slamovits Istvánnal készült a Pataky-Slamovits album.
  • 1990-ben Miskolcon és a Kisstadionban a 10 éves jubileumi koncertek elején az 1974-es felállás játszott: Pataky, Beély Katalin, Ferenczi Zoltán, Fancsik Zoltán (az elhunyt Halász József helyett az aktuális felállás dobosa, Donászy játszott), majd volt egy blokkja a „Bakancsos” néven emlegetett 1978-82 közötti felállásnak is: Pataky, Slamovits, Zselencz, Barta, Csapó, mellettük vendégszerepelt Darázs István is.
  • 1995-ben a BS-ben a 15 éves jubileumi koncerten öt dal erejéig Slamovits és Zselencz is játszottak (ebből három hallható a CD-n), egy dalban Barta is csatlakozott hozzájuk (nem került a CD-re).
  • 2000-ben a Kisstadionban a 20 éves jubileumi koncerten a 10 évvel korábbihoz hasonlóan volt egy blokkja az 1978-82-es felállásnak, az aktuális felállás blokkjában pedig Csillag Endre és Donászy Tibor is felléptek.
  • 2001-ben a Petőfi Csarnokban egy dal erejéig játszott Pethő Gábor.
  • 2008-ban a Petőfi Csarnokban Csillag Endre pengette a gitárt a Gyere őrült, és a Veled vagyok alatt.

Ex-Edda

1978
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Róna György – basszusgitár
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Csapó György – dob, ütőhangszerek
1978–1982
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Csapó György – dob, ütűhangszerek
1982–1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Róna György – basszusgitár (1982, ideiglenesen)
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek
  • Kegye János – szaxofon (állandó vendég)
1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek
  • Gay Tamás – billentyűs hangszerek (ideiglenesen)
  • Kegye János – szaxofon (állandó vendég)

Zselencz Lászlót 1982 elején a kézsérülése miatt helyettesítette Róna György.

Új Edda

1985
  • Pataky Attila – ének
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek
  • Mohai Tamás – gitár (ideiglenesen)
  • Szénich János – gitár (ideiglenesen)
  • Gellért Tibor – gitár (ideiglenesen)
  • Csillag Endre – gitár (ideiglenesen, később állandó tag)
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár (ideiglenesen, később állandó tag)
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek (ideiglenesen, később állandó tag)
  • Béres Ferenc – billentyűs hangszerek (ideiglenesen)
1985–1988
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Hirleman Bertalan – dob, ütőhangszerek (1986-ig)
  • Raus Ferenc – dob, ütőhangszerek (1986, ideiglenesen)
  • Papp Tamás – dob, ütőhangszerek (1986, ideiglenesen)
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek (1986-tól)
1988-1991
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Pethő Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
1991-1993
  • Pataky Attila – ének
  • Kun Péter – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
1993-1996
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
1996-
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Hetényi Zoltán – dob, ütőhangszerek

Részletes diszkográfia

27 aranylemez, 4 platinaalbum, 2 gyémántlemez. Több mint 5 millió eladott példány Európában.

Év Album címe
1979 Edda kislemez
1980 Edda Művek 1.
1981 Ballagás kislemez
1981 Edda Művek 2.
1982 English Promo kislemez
1982 1..2..3..Start (Popmajális 1982) – Edda Művek, P. Box, Karthago
1983 Edda Művek 3.
1984 Viszlát Edda! – Koncertfelvétel – 4.
1985 Edda Művek 5. – Koncert 1985
1986 Pataky Attila és D. Nagy Lajos kislemez
1986 Edda Művek 6.
1987 Edda Művek 7. Előzetes kislemez
1988 Változó idők – 7.
1988 Pataky-Slamovits – 9. (utólag lett beszámozva)
1989 Szaga van – 8.
1990 Győzni fogunk – 10.
1990 Best Of Edda 1980-1990 – 11.
1991 Szélvihar – 12.
1992 Edda Művek 13.
1992 Az Edda két arca Lyrák & Koncert – 14.
1993 Elveszett illúziók – 15.
1993 Filmslágerek magyarul 3. – Edda Művek és egyéb előadók
1993 Lelkünkből Unplugged – 16.
1994 Edda Karaoke – 25. (utólag lett beszámozva)
1994 Sziklaszív – 17.
1995 Edda Blues – 18.
1995 Hazatérsz – Edda Művek & Mester és Tanítványai
1995 Edda 15. születésnap – 19.
1996 Elvarázsolt Edda-dalok – Edda Művek és egyéb előadók
1997 Edda 20.
1997 Lírák II. – 21.
1998 Best Of Edda 1988-1998 – 22.
1998 Fire And Rain – 23.
1999 Nekem nem kell más – 24.
2000 Reader’s Digest – A magyar rockzene hőskora (4. lemez)
2003 Örökség – 26.
2005 Isten az úton – 27.
2005 Platina – 28.
2006 A szerelem hullámhosszán – 29.
2007 Emberek Emberekért (Jótékonysági válogatás a leukémiás betegekért) – Edda Művek és egyéb előadók
2009 Átok és áldás – 30.

Az Edda zenekar hivatalos honlapja: www.edda.hu

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.0/10 (3 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 2 votes)
Edda művek, 7.0 out of 10 based on 3 ratings

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

loading